Ezért nem mérgeződik meg a nyílméregbéka

A mérgek jó része növényi találmány, legtöbbször a növényevők elriasztására. Számos állat képes volt azonban alkalmazkodással úrrá lenni e mérgező hatáson, és a saját szervezetében felhalmozni e mérgeket úgy, hogy ő maga mégse betegszik bele. Ez hatalmas előnyt jelent a saját ragadozóival szembeni védekezésben, így működnek például a királylepkék hernyói, vagy a nyílméregbékák. Azonban míg az ember a mája segítségével a szervezetébe kerülő mérgeket lebontja és megszabadul tőlük (ha nem túl nagy ezek mennyisége, vagy a méreg nem rögtön a májat teszi működésképtelenné, mint a gyilkos galócáé), a nyílméregbéka nem járna jól e védekezési módszerrel. Eddig nem volt világos, miféle biológiai tulajdonság teheti képessé erre a békákat, egy újonnan, az eLife folyóiratban közzé tett kutatási eredmény azonban sikerrel magyarázza.

„Régi rejtély volt, hogy a nyílméregbékák miként tudják a szervezetükben szállítani anélkül, hogy maguk a méreg áldozatává válnának” – mondta Aurora Alvarez-Buylla, a kutatás vezetője. „A válaszért azt vizsgáltuk meg, van-e olyan fehérje a vérükben, amely az alkaloidokhoz hozzákapcsolódva lehetővé teszi azok biztonságos szállítását.”

A kutatók egy olyan molekulát használtak „csaliként”, ami nagyon hasonlít egy békákban lévő alkaloidhoz, ám ezt fluoreszcenssé tették, így ha hozzákapcsolódott egy fehérje, mikroszkóp alatt, ultraibolya fénnyel megvilágítva követni lehetett. Amikor így sikerült „kipecázni” a megfelelőnek tűnő fehérjéket, elkülönítették őket, azután egy oldatban tesztelték, hogy melyik mit tesz a kérdéses méreganyaggal. Kiderült, hogy az ABG (alkaloid-kötő globulin) nevű fehérje szivacsként begyűjti a méreganyag molekuláit. A kutatók azt is feltárták, hogy a fehérje mely része kötődik a méreganyaghoz.

A vizsgálatokkal arra jutottak, hogy ez egészen hasonlóan működik ahhoz, ahogyan az emberi vérben például a hormonok szállítása zajlik. „A felfedezés azt sejteti, hogy a béka hormonszállító proteinjei váltak az evolúció során alkaloid-szállítóvá” – tette hozzá a kutató. Ez a hasonlóság kecsegtető, arra utal, hogy az emberi vérben lévő hormonszállító proteinek felhasználásával, biotechnológiai módszerekkel elkészíthetőek lehetnek olyan fehérjék is, amelyekkel az emberi szervezetbe jutott méreganyagokat is ki lehet emelni. „Ha ezt sikerül megoldani, az bizonyos típusú mérgezések ellen új kezelési módot tenne lehetővé” – mondta Lauren O’Connell, a kutatás rangidős résztvevője. „Amellett, hogy egy új lehetséges gyógymódra bukkantunk, a nyílméregbékák biológiájának egy alapvető tulajdonságát is sikerült megérteni. Ezzel pedig megalapozhatjuk a kutatásokat, amelyekben a kémiai védekezési módozatok evolúciójának és sokféleségének kialakulását tárhatjuk majd fel.”