Génvizsgálattal az illegális állatkereskedelem ellen

A közép-afrikai fehérhasú tobzoska (Phataginus tricuspis) pikkelye az úgynevezett tradicionális kínai orvoslás „alapanyaga”, ez a világon az illegális állatkereskedelem által legnagyobb mértékben sújtott állatfaj. Egy új, a Scienceben publikált kutatásban azt mérték fel, hogy vajon az állat genetikai nyomaiból, az elkobzott pikkelyek alapján beazonosítható-e, hogy honnan származott a „zsákmány”. Hasonló módszert már sikerrel alkalmaznak más, orvvadászatban és állatkereskedelemben sújtott fajok esetében. Ha sikerül beazonosítani, honnan indul útnak Ázsia felé a tobzoska, akkor a megfelelő helyen lehet intézkedni az ott élő állatok védelmében.

A kutatók sikerrel jártak: felderítették a csempészútvonalakat, és az állatok maradványai alapján sikerült kideríteniük, mely területeken éltek az egykori áldozatok. Kiderült, hogy 2012-től fogva egyre keletebbre nyomult ennek az állatfajnak az orvvadászata, Sierra Leone területéről Kamerunba helyeződött át a fő terület. Ez azt jelenti, hogy a valószínűleg milliós nagyságrendben lemészárolt tobzoskák orvvadászait könnyebben és gyorsabban lehet lefülelni, s ezzel remélhetőleg számtalan állat életét megmenteni.

A tobzoska hangyával és termesszel táplálkozik, éjszakai életmódú állat. Amikor veszélyt érez, összegömbölyödik – ez a pikkelyes testével együtt a ragadozók zöme ellen kiváló, ám az ember ellen mit sem ér. Az orvvadászatuk során egyrészt a kínai igényeket kielégítendő a pikkelyeik miatt ölik meg őket, másrészt bozóthúsként is fogyasztják a húsukat, de ezt helyben. Mivel az ázsiai tobzoska-fajok a helyi túlvadászat miatt már nagyon megritkultak, ezért fordultak a csempészek Afrikához. Annak ellenére, hogy a nemzetközi kereskedelmük tiltott, hongkongi hatóságok rendszeresen nagy szállítmányokat fülelnek le, amelyeket általában nigériai elosztó központból indítanak útnak.

Nincs azonban könnyű dolguk a genetikai azonosítást végzőknek. A fehérhasú tobzoska 6 millió négyzetkilométernyi, közép- és nyugat-afriai régióban honos. Ahhoz, hogy összeállíthassanak egy referencia-adatbázist, 9 itteni ország piacairól származó 111 tobzoska DNS-ét elemezték és keresték meg az egyes régiókra jellemző génváltozatokat. Mintegy 4 millió olyan eltérést azonosítottak, amelyek az állat származási helyével összefügg, ezekből egy számítógépes program segítségével 96-ot választottak ki, amelyek elegendőnek bizonyultak az állatok származási helyének meglehetősen biztos azonosításához. A minták 87 százalékát 100 kilométeres pontossággal lehetett ezek alapján azonosítani.

Az eljárást 2012-2018 között Hongkongban elkobzott több mint 600 tobzoskapikkely-darabka segítségével tesztelték le. Ezekből kiderült, hogy eleinte Sierra Leone és Ghána területén koncentrálódott a kereskedelem, azonban 2017-ben már szinte kizárólag kameruni állatokból kerültek ki a szállítmányok. Ennek az oka nem világos, lehet, hogy a nyugatabbi régióban megritkult az állat, de lehet az is, hogy a hatóságok váltak ügyesebbé és akadályozták meg a csempészek tevékenységét.
A DNS-adatok igen hasznosnak bizonyultak. Bár a dokumentumok szerint a szállítmányok Nigériából érkeztek, a génvizsgálat alapján a tobzoskák csak alig 5 százaléka élt abban az országban.

A kutatás eredményének remélhetőleg mihamarább kézzelfogható haszna is lesz, és az egyes afrikai országok hatóságai célzottan tudnak majd fellépni a helyi orvvadászok és csempészek ellen, az adatok alapján.