A hangyák antibiotikummal gyógyítják egymást

A Szaharától délre élő matabelehangyákról jó néhány éve ismert, hogy segítenek a harcok során bajba jutott bajtársaikon. A hangya igencsak harcias, ha a vacsoráról van szó: könyörtelenül lerohanják a táplálékukként szolgáló termeszeket. Azok azonban természetesen védekeznek, és ez azzal jár, hogy a hangyák közt sérültek is lesznek a támadás végén. E sérültek gyógyításáról derültek ki részletek egy újonnan, a Nature Communications folyóiratban közzé tett kutatási eredményből, amelyet a Würzburgi Egyetem ismertetett.

Ha a sérült hangyákat nem kezelték a fajtársak, azok 90 százaléka 24 órán belül elpusztult, azonban a gyógykezelés hatására helyrejöttek. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk a baktériumot, amely a halálos fertőzéseket okozza, a Pseudomonas aeruginosa a sérült kültakarón át a szervezetbe jutva fejtheti ki a végzetes hatást. Kérdés, hogy vajon a hangyák valahogyan észlelhetik-e, mely sérülések fertőződtek el? A megfigyelések azt mutatták, hogy igen, a fertőzött sérülésekkel gyakrabban foglalkoztak a gyógyító fajtársak, mint azokkal, amelyekben nem volt jelen a baktérium.

A kutatás során kiderült, hogy a sérült és fertőzött hangya kültakarójából eltérő összetételű szénhidrogének szabadulnak fel, és mivel a hangyák legfontosabb érzékszerve a szaglás, ezt észlelhetik a gyógyító dolgozók. Ez azt jelenti, hogy a diagnózist a szaganyagok változása révén képesek felállítani.

A gyógyításhoz a hangyák a mellkasukon lévő mirigyben termelődő antibiotikus hatású váladékot használják. Ebben az igen összetett anyagban 112 különféle vegyületet azonosítottak a szakemberek, amelyek felének van mikrobaellenes, gyógyító hatása.

„Az ember kivételével nem ismerek olyan élőlényt, amely ennyire kifinomult sebgyógyító módszert alkalmazna” – tette hozzá Erik Frank, a kutatás vezetője. Kollégája, Laurent Keller még hozzáfűzte, hogy ennek a felfedezésnek az emberi gyógyító tevékenységre is hatása lehet, mivel a hangyákra végzetes baktériumfaj az ember esetében is igen gyakran okoz fertőzéseket, és számos olyan törzse is van, amely már antibiotikum-rezisztenssé vált.
A kutatók egyrészt szeretnék pontosabban megismerni a matabelehangya által használt antibiotikumokat, másrészt arra is kíváncsiak, vajon valóban ennyire egyedülállóak lehetnek-e ezek a hangyák a sebgyógyításban.