Így kopácsol a harkály

Mivel a fa némiképpen rugalmas anyag, a rostjai a belevert szög körül igyekeznek visszanyerni eredeti formájukat. Ez okozza azt, hogy a belevert szöget csak extra erőfeszítéssel tudjuk kihúzni a fából. A fakopáncsok, harkályok élelemszerzéskor, vagy odúkészítés során a csőrükkel hasonlóképp vájják a fákat. Ahogy a szög is elakad a fában, úgy a harkály csőre is, ám ennek ellenére könnyedén képes kihúzni. Francia és belga kutatók a fekete harkály (Dryocopus martius) kopácsolásáról készült nagy sebességű videófelvételeket elemeztek, hogy kiderítsék, miféle módon képes visszahúzni a fából a csőrét. A kutatást egy konferencián mutatták be a szakemberek.

Osztrák és német állatkertben készített videókat elemeztek, amelyeken a madarak keményfa törzseken kopácsoltak. A videók feltárták az eddig nem megfigyelt részleteket: a harkály képes a csőr alsó és felső felét egymástól függetlenül mozgatni. Amint a csőr a befelé ütéskor benyomul a fába, a harkály néhány fokkal elcsavarja a fejét, s ezzel a csőrét is. Eközben a csőrét egészen picit szét is nyitja, a csőr felső felét visszább húzza. Ez a mozdulat alig észrevehető, ám ahhoz elegendő, hogy egy egészen pici hézag képződhessen így a fába ütött lyukban a fa és a csőr között, így azután már könnyedén, akadály nélkül és teljesen vissza is tudja húzni a csőrét. Az egész folyamathoz alig 20 ezredmásodpercre van szüksége a madárnak, rögvest ezután újból koppinthat is egyet megint.

A videók elemzése alapján a kutatók úgy látták, hogy az ütések 36 százalékában akadt el a csőr, és kellett ezt követően a leírt folyamattal igen kis energiaráfordítás árán kiszabadítania a madárnak.

A fekete harkály mellett még a nagy fakopáncsról készült nagy sebességű videó, mely hasonló mozdulatokról árulkodik, a kutatók úgy vélik, elterjedt lehet a harkályok körében ez a stratégia. A mozdulatsort a harkályok egyes koponyacsontjainak egymáshoz viszonyított elmozdulási képessége, rugalmassága teszi lehetővé.