Ez teszi vonzóvá a virágot a méhek számára

A beporzók számának drámai csökkenése miatt többen igyekeznek a kertjüket a vadméhek és más rovarok számára vonzóvá tenni, olyan növényeket ültetni, amelyek ezeknek az állatoknak kedvezhetnek. Ismert, hogy mely virágokra jönnek szívesen a vadméhek, ám az kevésbé, hogy mi alapján döntenek, mi teszi vonzóbbá egyik virágot a másiknál.

Egy új, az USA Erdészeti Szolgálatának kutatói által végzett vizsgálatban azt mérték fel, hogy az egyes növények virágpora milyen tápanyagokkal szolgál a méheknek, és ez miként befolyásolja a beporzókat. Bár a nektár is igen fontos tápanyagforrás, a pollen az, amellyel a méhek a saját hosszú távú fennmaradásukat biztosíthatják, ugyanis pollent halmoznak fel a petéik számára készített ivadékbölcsőkben. A pollen összetételén múlik, mennyire lehet erős és egészséges a következő évben kikelő méh. A növények pollenjében lévő tápanyagok, vagyis a fehérjék és a lipidek mennyisége eltérő, így az egyes növényeket a méhek is rangsorolhatják ez alapján. A PNAS folyóiratban publikált kutatási eredményt a Eurekalert tudományos hírportál ismertette.

A Sziklás-hegység és a Sierra Nevada közti területen élő teljesen vad növényzetéből 109 virágfaj és az itt honos 75 különböző csoportba tartozó vadméh közti kapcsolatot vizsgálták meg. Az egy időben virágzó növények pollenjéből mintákat vettek és megmérték, hogy azoknak mennyi a fehérje- illetve a lipidtartalma. „Arra koncentráltunk, miként hat a tápanyag és a gyűjtögetés a fejlődő méhek egészségi állapotára” – mondta a kutatást vezető Anthony Vaudo.

A virágokból gyűjtött pollen alapján elkészítették a térség, méhek szemszögéből fontos, tápanyagtérképét. A megfigyelt méhek segítségével feltárták a pollen tápanyagtartalma és az adott virágot látogató méhfajok közti kapcsolatot is, vagyis a tápanyagok alapján dőlt el, milyen méhek járnak az egyes növényekre.

Kiderült, hogy az egymással rokon növénynemzetségek tagjai hasonló összetételű tápanyagot nyújtanak, így hasonló méhközösség fogja ezeket látogatni is. Ez az információ segíthet azt előrejelezni, hogy egy méhfaj egy újszerű környezetben mi alapján választ táplálékot adó növényt. Az is kiderült, hogy a méhek számára nem fontos, hogy az egyes növények miféle rokoni kapcsolatban állnak egymással, csak az, hogy mennyire tápláló a pollenjük. Ez az információ pedig abban segít, hogy a tájhelyreállítási programokban milyen növények magvait érdemes felhasználni, ha a méheknek szeretnénk kedvezni.

Vaudo hozzátette, ez alapján a táplálék szempontjából sokszínűbb környezetet hozhatunk létre, és megfigyelhetjük, vajon ennek hatására többféle méhfaj jelenik-e meg a kérdéses területen. Ez abból is kiderülne, hogy az adott területen több mag fejlődik a növényekben, a beporzók fokozottabb jelenléte miatt. „A sokszínűbb táplálkozási lehetőség talán elősegítheti az egészségesebb méhközösségek kialakulását, és talán azt, hogy ezek jobban ellenállhassanak a változó környezet kihívásainak” – zárta a kutató a gondolatait.