Kis hattyú a Marcal-medencében
Pár napja egy tizennégy kilométeres túra alkalmával a Marcal folyó vagy inkább csatorna mentén, ráakadtam a kis hattyúra (Cygnus columbarius).
A mostani hatalmas esőzések után nagy belvizek jöttek létre, ez nem is csoda, hiszen a Marcal mente mindig is vízjárta, lápos, mocsaras vidék volt, csak az ember gondolta, úgy hogy meg tudta zabolázni a rengeteg csatorna létesítésével. Nos, ezen a hatalmas belvízen huszonöt bütykös hattyú társaságában mozgott madarunk, amelyet korábban vasi madarászok már láttak a területen. A dolog pikantériája, jó pár esztendeje ugyanezen a területen bukkant fel szintén egy öreg kis hattyú.
A kis hattyú Ázsia és Európa legészakibb területein a Kola-félszigettől a Léna torkolatvidékig költ. Továbbá fészkel Novaja Zemlja déli részein, valamint a Vajgacs és Kolgujev szigeteken. A századelőn még Írország jelentette a legnagyobb telelőterületét a fajnak. Az elmúlt évtized gyakoribb magyarországi előfordulásai részben annak tudható be, hogy telelőterületei a Brit-szigetekről kontinensünk partjaira tevődtek át.
A fátlan, mocsaras, kisebb tavakkal érintkező tundra az igazi hazája, csak néhány helyen húzódik le az erdős tundra vidékére. A magyarországi felbukkanása igazi ritkaságnak számít. A költési ideje május végére, júniusra datálható. Fészkét a folyók torkolati vizein és a tundrai apró tavak szigetein építi meg, a környezetében fellelhető növényekből. Három-öt tojást rak, kizárólag a tojó kotlik egy hónapig. A fiatalok kikelésüket követően hat hét múlva válnak röpképessé. Táplálékát vízinövények gyöktörzsei, levelei és gumói jelentik. Néha azonban vízi rovarokat és azok lárváit is elfogyasztja. Egyes kutatók szerint puhatestűekkel és halakkal is táplálkozik.
Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 forint, az európai vörös listán a sebezhető madárfajok közé sororják.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
