Az Adélie-pingvinek vándorútja

Az Adélie-pingvinek annak ellenére, hogy röpképtelen madarak, szárnyaló rokonaikhoz mérhető hosszúságú vándorútra képesek. Az antarktiszi szárazföldi költőterületeikről több ezer kilométert tesznek meg a déli sarkvidék téli időszakában a napfény és az élelmük után. Egész eddig azonban nem sokat tudtunk róla, hogy miként is képesek erre a hatalmas teljesítményre.

Egy nemrégiben az Ecology folyóiratban publikált kutatási eredményről a Point Blue Természetvédelmi Kutatóintézet számolt be, amelynek szakemberei vezették a vizsgálatokat. A szervezet 1996-tól fogva vizsgálja az Adélie-pingvineket a Ross-szigeten.

Számos vándorló fajról tudjuk, hogy a szeleket kihasználva csökkentik a vándorlás energiaigényét, azonban a pingvin nem repül, felmerült viszont, hogy talán a tengerjég segítheti. Ha sikerül kideríteni, hogy, az sokat segíthetne e pingvinfaj védelméért tett intézkedésekben is. Ez különösen annak fényében fontos kérdés, hogy az utóbbi években a Ross-tenger jegének viselkedésében példa nélküli átalakulás kezdődött.

A technika ma már lehetővé teszi, hogy egészen kis méretű nyomkövetőkkel szereljék fel a pingvineket is, így 87 Adélie-pingvint tudtak 3 éven át követni a szakemberek. Ezekből, valamint a műholdak segítségével gyűjtött tengerjég-mozgási adatokból részleteiben sikerült megvizsgálni e madarak mozgásának és a jég sodródásának kapcsolatát.

Kiderült, hogy az észak felé tartó út során a pingvinek kihasználták a jégtáblák mozgását, így nagyobb távolságot, kevesebb energiával voltak képesek megtenni. Azonban, amikor a jég mozgása felgyorsult, a madarak messzebb sodródtak a szaporodási helyeiktől. Ráadásul a visszafelé, délnek tartó útjukon a pingvineknek az áramlattal, a kifelé mozgó jégtömeggel szemben kellett úszni, ez akár jelentősen le is lassíthatja őket. Mindez azt jelenti, hogy a pingvineknek nehéz döntéseket kell meghozni, ha egyensúlyban akarják tartani az odaút-visszaút energiaköltségeit.

A kutatásból nemcsak a pingvinek vándorlására, hanem az életüket alapvetően befolyásoló más élőlények – krill, illetve egyes halfajok – viselkedésére is fény derült. Amint a klímaváltozás miatt átalakul a térség áramlási rendszere, úgy ezek a fajok is új helyzetbe kerülnek. Változni fog a vándorlás energiamérlege, az Adélie-pingvinek szaporodási sikere, állományának dinamikája, a teljes ökoszisztéma egyensúlyával együtt.