Egyformábbá vált a növényzet az ember megjelenésével

Ami hasznos és kívánatos egy gyorsétteremlánc esetében, az igen káros az egyes térségek ökoszisztémái számára: az egyformaság. Ha elmegyünk egy gyorsétterembe, szeretünk biztosak lenni abban, hogy akár Fidzsi szigetén, akár az USA szívében ugyanazt az ízű sült krumplit kapjuk. Ha azonban e két hely növénytakarója is egyforma, az tragikus. Az egyes területek egyedi növényzete biztosítja a helyszínek ökoszisztémáinak változatosságát, az egyedi helyszínek élővilága évmilliók alatt idomult a helyi környezethez. Ha ebben változás áll be, akkor az egész ökoszisztéma megsínyli.

Egy újonnan, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint Óceánia számos szigetén egyformábbá vált a növényzet az ember megjelenését követően. A kutatók az elmúlt 5000 év időszakára nézve vizsgálták meg Óceánia 13 szigetének növényzetét. Ezt az egyes helyszíneken a lápi talajokban és tavi üledékekben található pollenszemcsék azonosítása révén tudták megvizsgálni. Az 5000 év átfogta azt az időszakot, amelytől kezdődően az ember legkorábban megjelent ezeken a szigeteken.

Az élővilág egyre egyformábbá válását a jelenkor problémájának tekintik, azonban a kutatásból most kiderült, hogy ez egy jóval régebbre visszanyúló folyamat. Az ember megjelenése előtt a természetes folyamatok, például a tengerszint változása vagy a viharciklonok, vulkánkitörések hatása befolyásolta egy-egy helyszín növénytakarójának összetételét, melyet például a madarak terjesztettek a szigeteken belül és a szigetek között. Azonban az ember megjelenése után ez a helyzet átalakult.

Az ember érkezésével együtt jelentek meg egyes idegen növények, és az olyan emberi tevékenység, mint az égetéses földművelés, vagy éppen az egyes helyi állat- vagy növényfajok kipusztítása is jelentős átalakító hatással bírtak. A magvak terjesztéséért felelős állatfajok kipusztulása például elvezetett ahhoz, hogy számos növény, főként a nagyobb termésű fák is jelentősen megritkuljanak, sőt, eltűnjenek. Nemcsak az ember, de az emberrel együtt érkező patkányok is hozzájárultak ehhez. Ezzel az átalakulással az egyes szigetek bennszülött növényfajainak kihalása is csökkentette a helyszínek közti különbségeket.

Minél nagyobb hegyek voltak egy szigeten, annál több olyan hely volt, ahol az eredeti növénytakaró meg tudott maradni, mert a hegyeken az emberi tevékenység elhanyagolható volt (sajnos ez ma már sok helyen nem igaz, gondoljunk csak Új-Guinea bányáira). A szigetek topográfiája, tengerszint feletti magassága is meghatározó volt tehát.

A földművelés miatt nyílttá váltak az erdők, és úgy tűnik, ez volt a legjelentősebb tényező abban, hogy a korábbitól eltérő fajok válhattak uralkodóvá az egyes szigeteken. Az egyes helyszíneken a pollenösszetétel azt mutatta, az utóbbi 1000 évben, az ember tartós megtelepedésével számos olyan növényfaj jelent meg, amely csak az emberrel érkezhetett és vele együtt az egész régióban elterjedt. A homogenizációról, bár számos természetes tényező is ismert volt, nem tudták kimutatni, hogy az emberen kívül bármi más hatás okozhatta volna.