Randevú esős időben

A Cincinnati Egyetem számolt be arról a kutatásról, amelyben egy egészen apró kis farkaspókocska, a Schizocosa ocreata párzási stratégiáját vizsgálták meg. Kiderült, hogy esős időben a rájuk leselkedő veszélyekről se tájékozódnak olyan gyorsan, és a fajtársaikkal folytatott kommunikáció is igencsak nehézkessé válik. Sőt, a párválasztásukat is nagyon megnehezíti az esős idő.

Az USA szinte egész területén közönséges, kicsiny farkaspók hímek a nőstényekre azok illatanyagai alapján találnak rá, majd az illatokra saját testük jelzései segítségével válaszolnak: speciális vibrációk sokaságát kombinálják a násztáncukkal. A pókok nem hallanak a szó klasszikus értelmében, fülük sincs, ám a különféle rezgéseket a lábaikban lévő érzékelőkkel detektálják (a hálókkal vadászó pókok e módon érzékelik azt is, ha zsákmány jár a közelben, vagy épp fogtak valamit a kerekhálóikkal)

Azonban a vibrációkat a száraz levelek sokkal hatékonyabban közvetítik, mint az esőben megázott, vizes levelek! A levelek vibrálnak akkor is, ha ők táncolnak szívük pókhölgyének, de akkor is, ha egy ragadozó, ez esetben a pókokat előszeretettel fogyasztó fiókanevelő madár, például a kék szajkó kiált.

„A madarak szívesebben hoznak pókot az utódaiknak, mivel a pók 50-szer több taurint tartalmaz a rovarnál” – magyarázta Dr. George Uetz, a kutatás vezetője. A taurinnak a fiókák agyfejlődése szempontjából hatalmas szerepe van, a térbeli memóriáért felelős régióban.

A madarak fiókanevelési szezonja egybeesik e farkaspókok tavaszi nászidőszakával, és a pók különösen nagy veszélyben van a násztánca idején, amikor a kiszemelt nőstény számára bemutatja a szőrpamacsokat viselő elülső lábai dobogásával járó táncot. A kutatók feltárták, hogy amikor a kék szajkó kiáltása felhangzik a közelben, a táncoló hím pók lefagy, minden mozgást azonnal felfüggeszt. Ráadásul kiderült, hogy száraz leveleken tovább maradnak mozdulatlanok, mint nedves leveleken, feltehetően amiatt, hogy a nedves levélen a madár hangja keltette rezgések eltompulnak. A pók, aminek ugyan elég feltűnő sáv van a háti oldalán, mozdulatlanul meglepően jól beleolvad a környezetébe. „Ha mozdulatlanok maradnak, egyszerűen eltűnnek” – tette hozzá a kutató. Ez pedig életmentő lehet, hisz a ragadozók, mint a kék szajkó is, a látottak alapján döntik el, hova kell lecsapni.

Azonban a klímaváltozással a tavasz előbb kezdődik, és a pókok életciklusaiban is nyoma van enne az átalakulásnak. Azonban, ha ez az eltolódás tovább folytatódik, akkor a korábban a madarakkal szinkronizált pók nászidőszak időben elcsúszik, és a madarak így egy fontos tápanyagforrást veszíthetnek el. A madarak jóval inkább a fényviszonyokra alapozva döntik el, mikor állnak neki az utódnemzedék létrehozásának, a pókok viszont jobban függenek a hőmérséklettől. Emellett a pókok számára a gyakoribbá váló tavaszi esők plusz problémát hoznak, hisz így képtelenség lesz megfelelő násztáncot lejteni és dobolni a lábacskáikkal a száraz levélen, hisz nem lesz száraz levél.

Rachel Gilbert, a kutatás egyik résztvevője hozzátette, hogy a pókok a klímaváltozást vagy más környezeti változásokat jelzik is, és mivel maguk is ragadozók, valamint számos nagyobb ragadozó számára fontos táplálékot is nyújtanak, az ökológiai szerepük igen fontos. A pókok segítenek féken tartani a rovarpopulációkat, miközben a testük nyújtotta tápanyagok nélkül hiányos lehet a kis madarak fejlődése. Emiatt is muszáj megérteni a változások hatásait.