Mi lesz az európai farkasok védettségével?

A hosszú évszázadokon át tartó vadászatuk hatására az 1970-es évekre alig maradt Európában farkas, azonban a Berni Egyezmény értelmében meghozott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már a becslések szerint 20 ezer egyed is élhet körülöttünk. Az EU újabban lazítani akar a farkasok védelmén – ezt pedig sok természetvédő szervezet erősen ellenzi. A helyzetről a Science számolt be.

A farkasok létszámának növekedésével párhuzamosan a háziállatok elleni farkastámadások száma is nőtt, és ez késztette az Európai Bizottságot arra, hogy kezdeményezzék az állatfaj védelmének lazítását. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szigorúan védett státust a védett váltaná fel – ha a javaslat átmegy a törvényhozáson.

A felmérések azt mutatták, hogy évente mintegy 65 ezer háziállatot (elsöprő többségében birkát) ejtettek el a farkasok. Ez 0,07 százaléka csupán a kontinens juhállományának, ám az állattartó csoportok mégis lobbizásba fogtak a farkas védelmének feloldásáról. Nincs nehéz dolguk: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, akinek a kedvenc póniját – az állítólag jól védett területen – egy farkas pusztította el, személyes harcának tekinti a farkasok elleni harcot.

Azonban a természetvédő szervezetek, beleértve a WWF (Természetvédelmi Világalap) és a Rewilding Europe szervezeteit, erősen kifogásolják a kezdeményezést. Nyílt levelükben, amelyet 300 természetvédelmi szervezetet képviselve írtak, kitérnek rá, hogy a farkastámadások leginkább anekdoták, és a Bizottság erre hivatkozva akar változtatni a védettségen. Úgy látják, hogy a farkas-kérdést eddig csak az állattenyésztők és a vadászati szervezetek szemszögéből vizsgálta a Bizottság. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tudósok és az átlagpolgárok is a farkasok jelenlegi védelmének fenntartását támogatják.

Egyes szakemberek, mint Gianluca Damiani, a Tuscia Egyetem farkaskutatója szerint a szelektív farkasirtás egyrészt költséges, másrészt eredménytelen lesz. Ha a falkákat az irtás révén felbontják, ezzel csak rontanak a helyzeten, mivel a háziállatokat pont a magányos, falka nélküli farkasok tekintik leginkább könnyű prédának. A kutató szerint azt a pénzt, amit vadászatra terveznek költeni, inkább a háziállatok hatékony védelmére kellene fordítani.

A hazai szakirodalom szerint a farkasok zsákmányejtésének tartott esetek gyakran kutyához köthetőek, nem egyszer betegség vagy épp emberi tevékenység miatt elpusztult állatot is a farkas számlájára írnak. Emellett nem lehet minden esetben elkülöníteni a dögevést sem a zsákmányejtéstől. A beszámoló szerint csak a hazai farkasállomány élőhelyén 400-600 olyan esetről számoltak be, amelyekben kóbor kutyák támadtak a vadállatokra – az elmúlt években farkastámadáshoz kötött hazai esetekben minden alkalommal bebizonyosodott a genetikai vizsgálatok alapján, hogy kutya volt a támadó. A vadkamerák felvételei arról tanúskodnak, hogy a vadállatokat nem zavarja a farkas jelenléte, ám ugyanez az emberről nem mondható el.

Azonban egyelőre az se világos, hogy a farkasok mekkora részét „kellene” kiirtani ahhoz, hogy annak bármi érezhető hatása volna a háziállat-állományra nézve. Luigi Boitiani vezető farkas-szakértő, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) nagyragadozó-részlegének európai igazgatója szerint bár a teljes kontinens szempontjából akár logikus is lehet a védettség csökkentése, ám több országban túl kicsi az állomány, nincs önfenntartó farkasállománya például Szlovéniának vagy Belgiumnak sem . Ha az egyes országokra bízzák a farkasok irtásával kapcsolatos döntést, akkor az eleve sebezhető, kicsiny farkascsoportokat tovább gyengíthetik. Emiatt úgy véli, mindenképpen kontinens szintű irányítás alatt lehet csak nekifogni az állomány szabályozásának.

Szerencsére ahhoz, hogy a védettséget lazítsák, mind a 27 EU tagállamnak egyhangúan kell a tervezett törvény mellé állni. Addig még hosszú út vezet, és bár a lehetőség fennáll, egyáltalában nem bizonyos, hogy sikerül ezt a javaslatot törvényi szintre emelni. A farkasok nevében reméljük, hogy nem!

Hazánkban jelenleg a becslések szerint 40-70 farkas élhet, azonban ez az állomány sajnos nem növekszik, ám ennek az oka ismeretlen. Elméletben kedvezne a farkas hazai terjedésének az a tény, hogy a vadállomány, amely a vad zsákmányait jelenti, rendkívüli módon megnőtt