Hulladékban lakó remeterákok

A Varsói Egyetem számolt be arról az új kutatásról, amelyben a remeterákok rejtekhelyválasztási szokásait mérték fel, szomorú eredményekkel. A remeterákok alapesetben elhagyott csigaházat, kagylóhéjat és hasonló holmikat használnak ahhoz, hogy védtelen, páncélmentes hátulsó fertályukat elrejtsék. Azonban az ember által eldobált szemetek sokasodása kapcsán már sok éve megfigyelhető, ám tudományosan eddig nem igazán vizsgált a trend: sokan választanak valami hulladékot. A kutatók a Science of the Total Environment folyóiratban mutatták be eredményeiket.

A remeterák élete során több védőházikót is használ, mivel ahogy növekszik, egyre nagyobbra van szüksége. Azonban, mivel magával is hordozza a házat, a túl nagy se jó, mert azt nem tudná cipelni. A kutatók most egy olyan remeterák-családot (Coenobitidae) vizsgáltak meg, amelyek kifejlett állatként a szárazföldön élnek – ilyen például a jól ismert, hatalmas termetű pálmatolvaj.

A vizsgálatok során a kutatók különféle online felületeken található fotókat néztek meg, és összesen 386 olyan egyedről találtak képet, ahol valamilyen ember által eldobott tárgyat használtak a remeterákok hátsó felük védelmében. A legtöbb esetben ez valamilyen műanyag kupak volt, de láttak törött üvegpalack nyakában, vagy épp villanykörte fém végében tanyát vert egyedet is.

„A számításaink szerint az e családba tartozó 16 fajból 10 használja ezeket a mesterséges eredetű házakat. Bolygónk trópusi régióiban mindenütt megfigyelhető ez a viselkedés” – mondta Marta Szulkin professzor, a kutatás vezetője.

Az arányok kapcsán azért azt érdemes figyelembe venni, hogy mivel itt nem egy terepi kutatás során végeztek számításokat, hanem az interneten célzott kereséssel felderített fotókat elemeztek, valószínűleg többször találkozhattak a ma még kirívónak számító műanyag és egyéb szemétbe költöző rákok képeivel. Ha valaki szokatlan dolgot lát, nagyobb eséllyel fogja lefotózni és közzé tenni a képét, mint egy teljesen megszokott, hétköznapi esetről. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem létező, vagy elhanyagolható jelenség a szemét elfoglalása, csak azt, hogy az ilyen módon végzett vizsgálat az arányokat nem feltétlenül tudja helyesen megállapítani.

Felmerül a kérdés, hogy amellett, hogy könnyen hozzáférhetőek ezek az általunk eldobált tárgyak, vajon mi vezetheti a rákokat arra, hogy ezek mellett döntsenek albérletkeresés során? A rákok 84,5 százaléka használt műanyagot, a maradék fém, üveg, és e kettő kombinációjából készült tárgyat részesített előnyben. A kutatók szerint a lehetséges okok közt van az, hogy az újszerű házikó a rákok párválasztásában nyújt segítséget. Másrészt szerepet játszhat az, hogy a műanyag sokkal könnyebb a hagyományosan használt csigaházaknál, így könnyebben tud vele közlekedni a rák. Lehet azonban, hogy a tárgyak szaganyagai vonzzák őket, vagy esetleg az, hogy jobb védelmet jelenthetnek a ragadozókkal szemben, mint egy csigaház, mivel a szennyezett környezetbe jobban beleolvad így az állat. E kérdéseket rengeteg további vizsgálattal és kísérletekkel lehet majd megválaszolni.