Újabb telelőhelyeken bukkannak föl a baglyok
Közel húsz esztendeje foglalkozom az erdei fülesbaglyok (Asio otus) telelőhelyeinek a felkutatásával. Ennyi idő alatt, sok meglepetés ért, a tapasztalat megszerzése révén egyre könnyebben akadtok a megfelelő nappalozó csoportokra.
Az Alföldön közel negyven bagoly eddig négy települése van jelen. Persze mindig felmerül a kérdés, hogy számtalan helyre nem tudtam még eljutni, így vannak nem regisztrált telelőhelyek.
A baglyokat a fák alatt fellelhető köpetmennyiségből lehet nagyjából megbecsülni, de én azt a módszert alkalmazom, hogy megvárom szürkületben a kirepülésüket és egy erre alkalmas megfigyelő pontról megszámlálom őket, bár ez is adott helytől függően nem mindig pontos példányszámot tükröz.
Szembetűnő a telelőfák fafajának a változása. Egyre több helyen lelem meg az erdei füleseket olyan fákon, amelyre borostyán fut fel. Eddig a Dunántúlon három vármegye területén száznegyvenhét rendszeresen használt telelőhelyet ismerek. Akadnak érdekes helyszínek is, tavaly nyáron például egy kolostor udvarán álló tiszafán, viszonylag kis alapterületű helyen leltem meg a baglyokat, és idén télen is szép számú telelőcsapat fogadott ott.
Azokon a kis településeken, ahol kevés ember él, sok esetben jelen vannak a baglyok. Egyre több helyen lelek régi gyümölcsösben is nappalozó helyeket.
Az erdei fülesbagoly nagy hasznot hoz a mezőgazdaságnak, főképp egyik leggyakoribb zsákmányának a mezei pocoknak az elfogyasztásával.
Magyarországon védett madárfaj természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
