Kihaltnak hitt bogárra bukkantak

Az Albertai Egyetem kutatója úgy találta, a kihaltnak hitt ékszerormányosnak (Metapocyrtus (Orthocyrtus) bifoveatus) sikerült túlélnie a korábbi teljes pusztítással járó erdőirtásokat a Fülöp-szigetek esőerdőiben. A valódi zsizsikfélék közé tartozó néhány milliméteres bogár rendkívüli szépségű: gesztenyevörös alapon fémesen kék, zöld és sárga kis pikkelykék ékesítik a hímek testét, a nőstények kék és zöld árnyalatokban csillognak.

„A természet elképesztően ellenálló, ha kap esélyt rá, hogy helyreálljon” – mondta Tom Terzin, aki azonosította a bogárfajt, illetve az eddig ismeretlen másik fajt leírta a tudomány számára.

A kutató 2016-17-ben járt a Fülöp-szigeteken egy bogarász-expedíción, ekkor gyűjtötte be a kérdéses állatkákat, Negros szigetének egy nemzeti parkjában sikerült annak idején azokat összeszedni. A szigeten szinte az összes, korábban érintetlen erdőt kivágták a 20. század végére, a népesség növekedése és a mezőgazdálkodás miatt, csak a magasabb hegyek közt maradt meg némi dzsungel.

Az újonnan felfedezett faj eltér színpompás rokonaitól: egyszínű fekete, mindössze egy egészen kevéske sárga pikkelyke látható rajta, ám ezek nem alkotnak mintázatot. Pont ezzel az egyszerűségével vált feltűnővé a kutató számára, akit már gyerekkorától elbűvöltek a bogarak. „Olyanok, mintha természetes robotok lennének. Külső vázuk van, több részből áll a testük, és egyszerű szabályokat követve másznak. Ha akadály kerül eléjük, általában megkerülik, ahogy egy robot is tenné.” Ugyan a kutató fő vágya az volt, hogy egy korábban nem ismert bogárfajt felfedezhessen – ez most teljesült, de még jobban örül annak, hogy egy kihaltnak vélt fajra is sikerült rátalálnia. Miután a bogár korábbi ismert élőhelyét jelentő erdőket tarra vágták, a fennmaradáshoz az kellett, hogy az állatka a megmaradt kevéske hegyi erdőben húzza meg magát. A most felfedezett példányokra is 1400 méteres magasság felett bukkantak rá, valahogy itt sikerült túlélniük az erdőirtást. „A rovarok világában ez olyasmi, mintha a dodót találtuk volna meg újra.”

A zsizsikek egyes fajai, még ha fontos is a jelenlétük, kártevőkké válhatnak, különösen a klímaváltozás okozta átalakulással párhuzamosan. Emiatt is fontos őket vizsgálni, ahhoz viszont ismernünk kell őket, hogy kiderüljön, valamelyikük veszélyt jelenthet. Az új fajt a kutató az egyetem Augustana kampusza után nevezte el: Metapocyrtus (Trachycyrtus) augustanae . Az egyetem támogatta azt a korábbi expedícióját, amelynek során a bogarakat be tudta gyűjteni.

Sajnos csak kevés nyugati kutató kap engedélyt a természeti értékekben gazdag régió vizsgálatára, a helyi szakemberekből pedig elképesztően kevés van. Az ország ugyan dicséretesen sokat tesz ma már a természeti kincseinek védelméért, a szakemberhiány miatt rengeteg felfedezésre váró faj lehet még a Fülöp-szigeteken is.