A felmelegedés a kőszáli kecskére is hat

Az alpesi kőszáli kecske nappali állat, legalábbis eddig az volt. Azonban, amint egy új, svájci-olasz kutatás megállapította, a növekvő hőmérsékletek miatt egyre inkább éjszakai műszakra áll át – a világ számos más állatához hasonlóan.

Az éjszakai életmódra váltás egészen addig nem jelent gondot, míg ez nem jár az állat számára extra kockázattal, például a ragadozók jelenléte miatt. A kutatók most az olasz Alpok területén lévő Gran Paradiso Nemzeti Park, illetve a svájci Alpokban lévő Svájci Nemzeti Park egy-egy helyszínén végeztek felmérést, 2006-2019 között. A két hely közti fő különbséget az jelenti, hogy a svájci oldalon nem volt farkas, míg az olasz helyszínen igen. A farkas főként éjjeli életmódú és zsákmányai közt szerepel a kőszáli kecske is.

A felmérés során a kőszáli kecskéket szereltek fel GPS-jeladós nyakörvekkel mindkét területen, és követték azok mozgását. Az adatokat azután összehasonlították a helyi időjárási adatokkal is, illetve azt is megvizsgálták, mikor voltak az éjszakák holdfényesek.

Éjjel általában a bakok voltak aktívabbak, de a világosabb éjszakákon többet mozogtak a nőstény kőszáli kecskék is. Az éjszakai aktivitás azt követően nőtt meg, amikor a nappalok különösen melegek voltak, vagyis az állatok igyekeztek az éjszakai hűvösebb időt kihasználni ilyenkor. A farkasok jelenléte hatására is aktívabbak voltak a kecskék – többet mozogtak, ez is főként a bakokra volt igaz.

A kőszáli kecske azzal, ha éjjeli üzemmódra vált, a nappali hőség elleni védekezés energiamérlegén javít, és úgy tűnik, ez még akkor is megéri, ha egyébként ezzel nő a veszélye, hogy a farkas megtalálja. A kutatók szerint a farkas elleni védekezés része lehet az, hogy inkább a holdfényt kedvelik a kecskék, ilyenkor könnyebben észreveszik a ragadozót is. Az élelem a kecskék számára éjjel-nappal rendelkezésre áll, így e szempontból szerencsések is. Az fontos adalék, hogy a kőszáli kecskebakok kétszer akkorák, mint a nőstények, így a hőszabályzásuk kevésbé könnyen üzemeltethető, ezért logikus, hogy a bakok keresték nagyobb arányban az éjjeli hűvöset.

A világ vadállatai közül sokakat mi emberek késztetünk éjjeli életmódra a puszta jelenlétünk zavarásával. A klímaváltozás egy újabb tényező, ami átbillentheti az állatok sokaságát, és aztán tovagyűrűző ökológiai következményekkel jár, kihat az egyes fajok egymással való kapcsolatrendszerére.