Nem csak hímek dominálta főemlősök léteznek

Nemrégiben, az Animals folyóiratban tették közzé amerikai kutatók azt a felmérési eredményt, amelyben a főemlős társadalmak nemi dominanciáit vizsgálták meg. Az általános vélekedés az, hogy a főemlősöket (emberszabásúak, majmok, félmajmok, makik) a hímek uralta társadalom jellemzi, és csak egészen ritka kivételeket képviselhetnek a matriarchális társadalomban élő fajok. Az új kutatás azonban arra jutott, hogy a főemlősök minden főbb csoportjában vannak a nőstények uralta, vagy a nemi szerepek alapján egyenlőségben élő állatok. Ez azt is jelenti, hogy a főemlősök evolúciójában végig jelen voltak ezek a típusú berendezkedési módozatok is.

A kutatók 79 főemlősfajt érintő tudományos szakirodalmat vizsgálták át, és összegyűjtötték, mely fajok esetében melyik nem a domináns. Így három kategória született: hímek uralta, nőstények uralta, illetve egyenlő társadalmak. Azt is megvizsgálták, milyen jellemzőik vannak az egyes csoportokba tartozó állatoknak. Nem meglepő módon kiderült, hogy ahol a hímek nagyobb termetűek és nagyobb szemfogakkal rendelkeznek, mint a nőstények, azokat a hímek uralják. A „nőuralom” akkor alakul ki, ha kevesebb a szaporodáshoz rendelkezésre álló nőstények száma, mint amennyit a hímek igényelnének – ezt segíti még az is, ha a két nem közt nincs nagy méretkülönbség. Szintén a matriarchális berendezkedést segíti, ha a nőstények csak egészen rövid ideig fogamzóképesek, mivel ez is korlátozza a hímeket a párzásban.

A makik között gyakori a nőstények uralta társadalom, ezt azonban a korábbi kutatások anomáliának vélték, amelyet a különleges környezeti körülmények idéztek elő. Az új vizsgálatokból azonban kiderült, hogy számos más főemlős csoportban is vannak matriarchális vagy épp a nemek egyenlőségét gyakorló fajok, például a délkelet-ázsiai gibbonok, vagy a dél-amerikai selyemmajmok körében. (A gibbonoknál a nemi szerepek megosztása úgy néz ki, hogy a hímek uralják a territóriumot, míg a nőstények az élelemforrásokat.)

A fajok sokaságára kiterjedő adatok alapján a kutatók vissza tudtak következtetni a főemlősök őseinek nemi szerepeire is, és ebből úgy tűnik, az ős-főemlős társadalmak se voltak hím- vagy épp nőstény-uralmúak. Ahogy ez az élet számos területére igaz, ez esetben is elmondható, hogy a helyzet nem fekete vagy fehér, hanem egy sok-sok árnyalatból összeálló skála.