Aszály segítheti a kétéltűeket pusztító kórt

A Bd végzetes kórokozó, már eddig közel 100 békafaj kipusztulását okozta, és számtalan további egyedszámát zsugorította. Ez önmagában is katasztrofális, ám ma már azt is tudjuk, hogy a békákat tizedelő betegség hatására például nőnek a szúnyogok terjesztette emberi betegségek.

A Pennsylvania Állami Egyetem számolt be arról az új, nemzetközi kutatásról, amelyben a betegség elleni természetes védekezést vizsgálták. A kutatók egy brazil béka, a Brachycephalus ephippium eseteit tárták fel. E béka bőrén, számos rokonához hasonlóan, olyan baktériumok élnek, amelyek képesek semlegesíteni a Bd hatását, és így megakadályozni azt, hogy az állatka megbetegedjen. Azonban egy terepi vizsgálat során egyszer számos olyan egyedet találtak, amely mégis a gombabetegség áldozatává vált – vajon mi történhetett velük?

A kutatók felmérték az állatok bőrén lévő mikrobákat is, nemcsak ezeknél az elpusztultaknál, hanem számos más, az őserdőben egy év során megvizsgált egyednél is. (Ehhez a békák bőrét steril vattás pálcikával megdörzsölik, a breki utána sértetlenül távozhat.) Az így azonosított mikrobákat aztán összevetették azzal a listával, amelyekről ismert volt, hogy meggátolják a Bd hatását.

Kiderült, hogy az esős időszakokat követően ezek az óvó mikrobák jóval nagyobb számban voltak jelen a békák bőrén. Azonban akkor, amikor az elpusztult egyedeket találták, az elmúlt 6 évtized legszárazabb periódusa zajlott! A további vizsgálatokból az is derült ki, hogy a csapadék nélküli időszakok után nagyon visszaesett a békák bőrének védő mikrobaállománya, és emellett változékonyabbá is vált az összetétele.
Az egészséges békák bőrmikrobiomja viszont sokszínűbb és emellett stabilabb volt, vagyis több mikrobafajból tevődött össze, mint a fertőzötteké. A kutatók szerint tehát a kisebb, változékonyabb mikroba-fajgazdagság és a védő mikrobafajok csökkenése együttesen járulhattak hozzá a megbetegedésekhez.

A mikrobiom időjárástól függő változásai olyan tényezőt jelentenek, ami a békákat fenyegető hatásokat tovább tetézik, nemcsak önmagában jelenthet problémát a változó klíma és az élőhelyvesztés, hanem a gyakoribbá váló aszályok miatt a mikrobiom változása révén is.