A jegesmedve nem nagyon tud alkalmazkodni a hosszabb nyarakhoz
A sarkvidékek sokkal gyorsabban melegednek a bolygó átlagánál, és ez abban is megnyilvánul, hogy elnyúlnak a jégmentes időszakok, hosszabbá válik a nyár.
A jegesmedvének jégre van szüksége az önfenntartáshoz, ám a sarki jég olvadásával erre egyre kevesebb lehetősége nyílik. A Washington Állami Egyetem számolt be arról a kutatásról, amelyben alaszkai és kanadai kutatótársaikkal együtt 20 jegesmedve vizsgálatát végezték el. Felmérték az állatok viselkedését, napi mozgásukat, a naponta felélt energiamennyiségét, étrendjüket, és testtömegük változását kb. 3 hetes időszakok során, míg a medvék a nyár végén a szárazföldön tartózkodtak. A helyszín az amerikai jegesmedvék legdélebbre nyúló populációjának élőhelye volt a Hudson-öbölben.
A megfigyelt medvék ugyan elvegetáltak a szárazföldön, energiaigényüket próbálták pihenéssel csökkenteni, vagy épp a dögevést választották, ám volt, amelyik hosszú úszásra vállalkozott némi eleség reményében. Úgy tűnik, a jegesmedve számára nem járható út ezek egyike sem, a 20 medvéből 19 naponta legalább egy kilót fogyott.
A jegesmedvék hatalmas állatok, azonban ahhoz, hogy a nagy testtömegüket fenntartsák, olyan hájas zsákmányállatokra van szükségük, mint a fóka, amelyre a tengerjégen tudnak vadászni. Eddig nem sokat tudtak a szakemberek a jegesmedve nyári, szárazföldre kényszerült időszakának energiamérlegéről, ezért a 20 medvét most GPS-jeladós-videókamerás nyakörvekkel szerelték fel, így az állatok tevékenységeiről teljes képet kaphattak. A megtett út és a kamerák felvételei alapján rekonstruálták a medvék tevékenységét és kiszámították az energiamérlegüket. A medvék egy része pihent, és ekkor kb. annyi energiát használt, mint más medvefajok a téli álom során. Más medvék madarak vagy karibuk teteméből falatoztak, de volt, amelyik áfonyát, füvet vagy tengeri moszatot (kelpet) evett! A szárazföldi élelem ugyan adott valami energiát, ám összességében többe került e források felderítése, mint amennyit nyertek belőle a medvék.
A legaktívabb (330 kilométeres távot megtett) és a legtöbbet pihenő (ideje 98 százalékában hevert) két hím medve közti energia-eltérés ötszörös volt, vagyis az aktív ennyivel több energiát égetett el élelem után kutatva. Volt olyan nőstény medve, amelyik az idejének 40 százalékát élelem után kutatva töltötte, de nem sok sikerrel. Két, a vízben élelmet kereső medve is talált egy-egy tetemet (belugát, illetve fókát), ám azt sem a vízben nem tudták elfogyasztani, sem pedig a partra kivonszolni, ahol megehették volna.
A 20 medve közül egy volt képes hízni, ez az állat igen szerencsés volt, és egy partra vetett, nagy méretű tengeri emlős tetemet talált, ez a fiatal hím 32 kilót (13 százalékot) hízott a 3 hetes időszak alatt, ám a többi fajtársa 4-11 százalékkal soványabb lett.
A klímaváltozás miatt a jegesmedve hamarabb a szárazföldre kényszerül, így rövidül az az időszak, amíg vadászni, érdemben táplálkozni tud. Ez pedig főként a fiatal állatok számára egyre gyakrabban végzetessé válhat.
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
