Benzingőz és vadvirágok

A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói egy bozóttűz után végeztek felmérést Kalifornia déli részén, a Santa Monica-hegységben. A régióban a bozóttüzek a természet visszatérő eseményei, a növényvilág ehhez alkalmazkodott, és például számos faj csak a tüzeket követően képes kicsírázni is. A kutatók most arra használták fel a korábbi bozóttűz hatását, hogy „tiszta lappal” induló parcellán végezhessenek megfigyeléseket. Arra voltak kíváncsiak, hogy az autók kipufogógázaiból származó légszennyező anyagok miként hatnak a növényzet összetételére.

A Justin Valliere vezette kutatócsoport arra jutott, hogy azok az őshonos vadvirágok és más növények, amelyek a bozóttűz és eső hatására kiterjedt virágzásba fognak, a benzingőz nitrogénvegyületei hatására háttérbe szorultak. A helyükre a behurcolt, inváziós növények léptek elő.

„Számos őshonos növény a tűzre támaszkodva él e területeken, s egy részüknek kimondottan szükségük is van a lángokra. Sokuk a tüzeket követően szaporodik el igazán. Azonban arra jutottunk, hogy ezek, a tüzet követő fajok különösen érzékenyek a szennyező nitrogénvegyületekre, és az inváziós növényfajok jelenlétére” – magyarázta Valliere. A kutató szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a helyi őshonos növényzet visszaszorulóban van.

A tűz végigégeti a felszínen lévő növényeket, s ezzel visszaadja azok tápanyagait a talajnak. A talajban pihenő magvak az ezután érkező eső hatására kicsíráznak, és a tűz miatt visszakerült tápanyagok felhasználásával kihajtanak. Gyakran a tüzeket követő időszakokban a legnagyobb a növények sokfélesége, ekkor a legszínesebbek a rétek – szó szerint és fajgazdagság szerint is. Azonban a behurcolt növényfajok számos előnnyel rendelkeznek az őshonosakkal szemben: hamarabb csíráznak, gyorsabban nőnek vagy épp több magot termelnek, miközben jó az aszálytűrésük is. „Mintha csak csalók volnának, nem ugyanazokat a szabályokat követik” – tette hozzá Valliere.

A nitrogén fontos tápanyag a növények számára, ám az inváziós fajok gyorsabban használják fel, ami a járműforgalom miatt a területre érkezik, így további előnyre tesznek szert az őshonos növényekkel szemben.

A kísérletek során a kutatók a tűzben lecsupaszított parcellák némelyikéhez olyan nitrogénmennyiséget adtak, amely a Los Angeles-i szmog révén is érkezhetne. A többi parcellát meghagyták a természetes formájában, majd éveken keresztül felmérték, miként reagálnak a növények erre a különbségre. Kiderült, hogy az őshonos virágok, amelyek a tűz után el szoktak szaporodni, a plusz nitrogén hatására gyérebben nőttek, és gyorsabban hanyatlott az állományuk. Számos őshonos növény kihajtott, ám nem virágzott – így magvakat se érlelt, ezzel a következő generációk kiterjedését is csökkentette a légszennyező anyag jelenléte. Ez hosszabb távon ahhoz vezet, hogy az őshonos növények kihalnak, és felborul a sok évezredes egyensúly. Ennek aztán már ránk nézve is számos káros hatása lehet, beleértve a beporzók létszámának és sokféleségének csökkenését, vagy épp a gyér növényzetű hegyoldalak csuszamlásait.

A kutatók szerint a világ más pontjain, ahol a kaliforniaihoz hasonló „tűzben edzett” ökoszisztémák élnek, például a Mediterráneum, Afrika vagy Ausztrália egyes vidékein, a légszennyezés ugyanilyen súlyos hatású lehet.