Korai virágzás

A klímaváltozás legsúlyosabb hatásai között van az, hogy felborul az egymásra épülő élőlények életének időrendje. Ami egykor március közepén virágzott, annak a beporzója is március közepére kelt ki. Ami áprilisban hajtott lombot, annak a lombját rágó hernyók is áprilisban keltek ki és nyújtottak táplálékot az akkor fészkelő madarak számára. Azonban a klímaváltozás eltérő hatásokat fejt ki e rendszerek egyes tagjaira, így elcsúsznak egymáshoz képest ezek a hosszú idő óta bejáratott rendszerek. Nem lesz beporzó a virág nyílásakor, vagy épp nem lesz éhes madár a hernyók elszaporodása idején. Erre a problémára már számtalan példát találtak világszerte, most egy európai helyszínen, a spanyol Doñana Nemzeti Parkban végzett felmérés eredményét ismertették a Sevillai Egyetem kutatói az Annals of Botany szakfolyóiratban.

35 év alatt 1 Celsius-fokkal nőtt a nemzeti park területén az átlaghőmérséklet (a minimum hőmérséklet pedig 2 Celsius-fokkal), a Mediterráneum is azon régiók közé tartozik, ahol a világátlagnál fokozottabb a klímaváltozás e hatása. A parkban élő növények közül 51 fajt mértek fel, ezek virágzási csúcsa emiatt május 9-ről április 17-re tevődött át. Ez a virágzási csúcsidőszak azt jelenti, amikor a legtöbb növény virágban van, de ennél előbb kezdődik, illetve később végződik a virágok nyílása. A vizsgált növényfajok 80 százaléka előbb bontott szirmot, 68 százaléka pedig később fejezte be a virágzást. A vizsgált fajok közt cserjéktől a futónövényeken át a kétéves és évelő lágyszárúakig, sokféle növény volt, és ezeknek ugyancsak igen széles körből kerültek ki a beporzóik.

A legextrémebb mértékben a rozmaring sietett előre, ez 92 nappal hamarabb kezdett nyílni!

Számos faj virágzása jobban elhúzódik, vagyis hosszabb ideig tart, ez viszont azzal is jár, hogy egy időben a korábbinál több faj virágzik – túlzsúfolttá válik a virágzás a fajok több mint fele számára. Ennek hatására egy-egy növényre aztán kevesebb beporzó jut.

A világon eddig vizsgált számtalan helyszín között a Doñana Nemzeti Parkban tolódik el a legnagyobb mértékben a növények virágzása. Ahhoz, hogy egy növény virága kinyíljon, többek közt arra van szüksége, hogy meghatározott ideig melegben legyen – úgy tűnik erre egyre korábban kerül sor, egyre hamarabb kapják meg a szükséges „meleg órákat”. Ez azonban azt eredményezi, hogy egyes fajoknak versengeniük kell a beporzókért, illetve előbb is hoznak termést, vagy érlelnek magot. Ez utóbbi azzal is járhat, hogy például az év kedvezőtlen időjárású időszakára esik így a termésérlelés, és ez is súlyos problémát okoz.