A velünk élő búbospacsirták
Az istállók körül több búbospacsirta (Galerida cristata) figyelhető meg, amint a lócitromok között keresgélik a táplálékukat. Jó alkalmazkodóképességű faj, amely az emberi települések terjeszkedését megfelelően kihasználta.
Még a nagyvárosokban költ a lakótelepek lapos tetős házainak tetején, továbbá gyakran megfigyelhető a nagyobb autóparkolókban táplálékot keresgélő egyedei. Európai állománya szinte mindenhol csökkenő tendenciát mutat, kivéve a Kelet-Európai országokat, így hazánkban is stabil a populációja.
Néhány hazai gyűrűzési adat áll csak rendelkezésre, ami alapján megállapítható, hogy télen csak néhány kilométerre kóborolnak el a párok a költőhelyüktől. Vidéken, a nagy havazások idején behúzódnak a baromfiólak környékére, ahol találnak táplálékot: kukoricadarát, ocsút, apró magvakat. Február végén egyre többet énekelnek.
A magyar táj tipikusan jellemző madarára érdemes odafigyelni, hogy ne csökkenjen a létszámuk, és még sokáig lássunk a háztetőkön éneklő búbospacsirtákat.
Hazánkban védett faj, a természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Tömeges fecskepusztulást okozott a hideg idő
A fecskék felhalmozott energiatartalékai hamar elfogynak.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
