Teljes pompában a csáfordi tőzikék
Csáfordjánosfa tőzikéi méltán híresek, ragyogó fehér harangocskák milliói teszik fehérré az erdő alját.
Csáfordjánosfa határában, a Répce- és a Kócsod-patak vizei által nedvesen tartott erdő tél végén, kora tavasszal nemcsak a szerelmes harkályok dobolásától, erdei pintyek énekétől, csilpcsalpfüzike dalától és a cinegék nyitnikékezésétől hangos, hanem a turistáktól is. Az erdő a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe, ahogy maga a tőzike is védett.
A Tőzike tanösvény egy időseknek, kisgyerekeseknek is kényelmesen végigsétálható út (a területre vezető lépcsős hidak miatt mozgássérültek csak segítséggel járhatják be). Az út szó fontos, ugyanis arról letérni szigorúan tilos. Szerencsére jelenleg az út szélén végighúzott szalag is jelzi ezt a feledékeny turista számára (ez persze nem valódi akadály, renitens mindig van, és hiába szól rá az ember…).
2024-ben február közepén elkezdtek nyílni a tőzikék, a hónap utolsó napjaiban már teljes pompában virágzott az erdő. Még voltak bimbós növények is, de az elsöprő többség már kinyílt.
A tőzikék között orvosi tüdőfű, csillagvirág, ibolyák, salátaboglárka, odvas keltike, sárga tyúktaréj, berki szellőrózsa is virágzik már, bár a fehér rengetegben ezeket nehezebb észrevenni. A fákon harkályok dobolnak, cinegék cikáznak a még csupasz ágak közt, a magasban holló károg, s ahogy emelkedik a Nap, úgy érkezik egyre több turista. Akinek van rá lehetősége, inkább hétköznap nézze meg ezt a csodát, bár a Nemzeti Park egyébként hétvégén vezetett sétát is szervez.
Jelenleg a tanösvény első felén már nincs akkora sár az úton, ami miatt muszáj gumicsizmát húzni, elég egy bakancs, ám a tanösvény második fele már dagonyás, ott elkél a csizma.
Érdemes a virágokon túl a fákra is figyelmet szentelni. Sok kidőlt fát láthatunk, s amelyik közelebb van az úthoz, azon azt is, hogy milliónyi rovar rágása látszik bennük – ez adja a holtfa értékeinek egyikét. Rengeteg, az erdők egészséges működéséhez szükséges rovarnak lételeme a holtfa, ezért különösen fontos, hogy ezek az erdőkben maradhassanak.
Itt is láthatunk a lebomlás különböző stádiumában lévő holtfát, amelyeket az évek alatt apránként elemésztenek a különféle élőlények, a maradék anyaga pedig lassan visszaépül a talajba. Ha egy erdőben járva hasonlót látunk, ne arra gondoljunk, hogy rendetlen az erdő gazdája, hanem arra, hogy megbecsüli a természetet és az élővilágot!
Az élő fák közt igazi óriások is állnak, ezek közt találhatunk nevet viselő fát is, amelyeket a terület egykori tulajdonosa, a Simon-család tagjairól nevezték el. A terület aztán állami tulajdonba került, ám 1955-ben védettséget kapott, 25 éve pedig a Nemzeti Park kezelésébe került.
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
