Rudolf, Izidóra2024. április 17., szerda
Természet

Civilek az élőhelyvédelemben

National Geographic Magyarország

A Vecsési Madárles egy, hazánk számtalan civil csoportja közül, amely elhivatottan igyekszik a 21. századra még megmaradt természetes, természetközeli élőhelyeket, életközösségeket megóvni, munkájuknak köszönhetően, sikeresen.

Nagy tűzlepke
Forrás: Lengyel Hajnalka

Vecsés a főváros szomszédságában található agglomerációs település, amely a régészeti leletek alapján már több ezer éve emberi lakhelyül szolgált, de az elmúlt mintegy 200 év az, ami gyökeresen átalakította az itteni tájat. Azonban az átalakítás azóta is tart, egyre kisebb teret hagyva az egykor nagy területen kiterjedt, a térségre jellemző vizes élőhelyeknek.

Nagy kócsagok – a vízjárta rétek és a körülöttük álló fák kedveznek a madárvilágnak.
Forrás: Lengyel Hajnalka

Vecsés környezete egy hatalmas, az Alföldön és a Duna közelében kialakult vízjárta vidék része volt, ahonnan a 19. századi folyószabályozások során tűnt el a legtöbb víz, hasonlóan hazánk más vizes élőhelyeihez. Ma, főként a klímaváltozás miatt már azért sokan értik, mekkora baklövés volt a Kárpát-medencébe érkező vizet innen gyorsan elvezetni, de talán még vannak megmenthető területek. Ezeken fennmaradt a folyószabályozások előtti élővilág egy-egy kis része.

A terület megtartja a vizet, ez pedig számos madárfajnak nélkülözhetetlen. A képen piroslábú cankó, pajzsos cankó, bíbic és nagy goda állnak a vízben.
Forrás: Kiricsi Ágnes

A Pesttől délre eső régióra jellemző, hogy viszonylag kis mélységben (8-12 méter) olyan agyagréteg található, amely vízzáróként megtartja a Duna jégkorban elterült üledékeibe érkező vizet. Ez volt az, ami lehetővé tette, hogy kialakuljon az időszakos vízborítású területek, az úgynevezett turjánok láncolata, amelyek az Alföld e régiójában egykor összefüggő élőhelyet jelentettek. Míg a mélyebben fekvő területeken lápos környezet alakult ki, addig a kissé magasabb hátakon homokpuszta – e két élőhelytípus együttesen tette igazán egyedivé és rendkívül sokszínűvé a térség élővilágát, amelynek mára csak apró foltjai maradtak meg.

A vizenyős, mélyebb területek mellett kissé magasabb homokhátak is előfordulnak, az élőhelyek változatossága emiatt adhat otthont a rendkívüli élővilágnak. A képen a 2024-es év rovara, a sisakos sáska napozik.
Forrás: Kiricsi Ágnes

Vecsés határában a civileknek már sikerült egy ilyen foltot, egy rendkívüli gazdagságú rétet helyi védettség oltalmába helyezni, ahol több ezer tő, a vizes élőhelyhez kötött kosbor nő. Emellett a gazdag növényvilágot gazdag rovarvilág is övezi, és erre épül rá a terület madárbősége. No de mi lesz a jövő? A Vecsési Madárles civil csoport egyik alapítójával, Kiricsi Ágnessel beszélgettünk.

A sikeresen védetté nyilvánított Kosboros-rét nyáron.
Forrás: Lengyel Hajnalka

Jelenleg a térségben egymást érik a logisztikai központok és ipari parkok, az ezekhez vezető utak sokasága drasztikusan feldarabolja az egykor egységes tájat. Itt a Liszt Ferenc Repülőtér, erre vezet az M0, számos főút, autópálya, és itt a legújabb adalék: a vecsési kőolaj is, de már startra készen várnak a következő építkezések is. Mindezek ellenére rendkívül gazdag madárvilág fogadja azt, aki nyitott szemmel jár. Vecsés például a szalakóta hazai elterjedésének északnyugati pereme.

A szalakóta költ is Vecsés határában.
Forrás: Kiricsi Ágnes

„2020 tavaszától tudatosan figyeljük a város és környékének madárvilágát. Miután felfedeztük az értékeket, aggódni kezdtünk ezekért a védett és fokozottan védett madarakban gazdag területekért. Elgondolkoztunk rajta, hogyan lehet megőrizni ezeket az élőhelyeket a folyamatos beépítések mellett. Egyik lehetőség, hogy megpróbáljuk elérni a terület védetté nyilvánítását. Alapítótársam, Lengyel Hajnalka elkezdett a réten, ahol ezekkel a madarakkal találkozhatunk, olyan védett növényeket keresni, amelyekre a védettséget alapozni lehet” – mesél az indulásról Kiricsi Ágnes.

Mocsári kosbor
Forrás: Lengyel Hajnalka

“Miután több ezer tő kosbort találtunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának szakembere kijött számlálni, majd orchidea-szakértők is felmérték a területet. Mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor és pompás kosbor él a réten. A védetté nyilvánítási kérelmet ez alapján indítottuk el.” Kiricsi Ágnes hozzátette, időközben kiderült, hogy már 25 évvel ezelőtt elindítottak egy védetté nyilvánítási folyamatot a kosboros területre, de az valahol elakadt, nem valósult meg.

Pompás kosbor
Forrás: Lengyel Hajnalka

Ráadásul korábban voltak más orchideafélék is Vecsés környékén, például a fokozottan védett pókbangó, ám azok az élőhelyek már megsemmisültek. Bár itt csupán egyes növényekről van szó, ezeken alapul egy terület élővilága.

Hússzínű ujjaskosbor a vizes réten.
Forrás: Lengyel Hajnalka

„Az adatok rendszerezésében, és a jogszabályoknak megfelelő kérvény elkészítésében rengeteget segített csoportunk tagja, Kondri Ádám. Kétéves egyeztetési folyamat zajlott az önkormányzattal, melynek végén kompromisszumos megoldás született: az eredetileg javasoltnál ugyan kisebb terület, de legalább a Kosboros-rét helyi védettséget kapott” – mondja Kiricsi Ágnes.

A hússzínű ujjaskosbor színváltozatai. Számos kosborra jellemző a változatos színvilág.
Forrás: Lengyel Hajnalka

Ebben az igen alapos felkészültség, a terület felmérése során készített fajlista hatalmas szerepet játszott. Csak madárból jelenleg 179 megfigyelt faj szerepel a vecsési madárlesők listáján, ezekből 12 faj fokozottan védett!

 A kékes rétihéja állandó téli vendég.
Forrás: Kiricsi Ágnes

Számos rovarfaj kötődik meghatározott növényekhez (a közkedvelt lepkék esetében ilyen az adott faj tápnövénye) vagy növényi közösségekhez, a madárvilág pedig e rovarokkal táplálja utódait. Emellett a madarak számára kettős célt szolgálnak például a fák is, amelyek részint egyes rovarok táplálékát nyújtják s ezzel a madarakat is etetik, másrészt fészkelési lehetőséget adnak. A Vecsési Madárles tagjai emellett mesterséges odúkkal is segítik számos faj fészkelését.

Az őszi vérfű azért igen fontos növény, mert egy nagyon specializált életmódú lepke kötődik hozzá. A vérfű-hangyaboglárka e növényre rakja le petéit, a kikelő hernyókat kis növekedés után azonban hangyacsaládok fogadják örökbe és nevelik fel. A hernyó mézharmatot bocsát ki és ezzel eteti a befogadóit, ám ő maga, hernyótól meglepő módon megeszi a hangyatojásokat és lárvákat is. A vérfű-hangyaboglárka védett, vörös könyves faj, ám életmódja miatt rendkívül nehéz megfigyelni.
Forrás: Lengyel Hajnalka

Nem minden esetben pozitív dolog azonban, ha gyarapodik egy-egy madárfaj helyi állománya.

„Az elmúlt két évben feltűnt, hogy barna rétihéjából egyre több pár fészkel a mi kis nádasainkban, lassan minden nádas foltra jut egy pár. Szakemberektől azt az információt kaptuk, hogy ennek az a rengeteg építkezésnek az oka, amelyek hatására pár hónap alatt a semmiből nőnek ki elképesztő méretű raktárcsarnokok. A madarak, amikor visszaérkeznek telelőhelyükről, emiatt már nem találják korábbi fészkelő területüket, és a legközelebbi alkalmas élőhelyre mennek. A barna rétihéja szempontjából főleg a Vecsés és Ecser közti logisztikai központok építkezései a lényegesek, ezek veszik el a madár élőhelyét” – mondta el Kiricsi Ágnes.

Barna rétihéja
Forrás: Kiricsi Ágnes

Van néhány olyan mocsaras terület errefelé, amelyek ugyan védettek, ám körbeépültek, és elveszítették élőviláguk jelentős részét. Ami talán még működhetne, az pedig a vizét veszíti el. Itt van például a jól ismert és védett Merzse-mocsár, ahol a víz hiánya és a környezet átalakítása, a körbeépítések miatt is sérül az élővilág. Kiricsi Ágnes szerint ezek az építkezések olyan gyorsan zajlanak, hogy a Google térképein sem látszik még a nyomuk.”

Hantmadár
Forrás: Kiricsi Ágnes

Azzal, hogy sikerült elérni a védetté nyilvánítást, a Vecsési Madárles nemcsak a madarak szerelmesei számára biztosított megfigyelni valót, hanem e helyszín lehetőséget teremt természetvédelmi oktatásra is. Tavasszal adják át az általuk megálmodott új tanösvényt, amelyet az önkormányzat finanszírozott. Madárgyűrűzések vannak, és ami talán a legfontosabb, gyerekek, fiatalok számára olyan programok, amelyek során szó szerint testközelből ismerhetik meg az élővilágot.

Fehér gólya család
Forrás: Kiricsi Ágnes

A közelebbi tervekről megtudtuk: „Vannak már megkeresések is, márciusban megyünk egy óvodába, áprilisban egy iskolába, nyári táborokba is hívtak minket. A könyvtárban rendszeresen szervezünk előadásokat, nemrég társasjáték délutánt rendeztünk, madaras meg természethez kapcsolódó játékokkal, ami nyilván vonzza a gyerekeket. Gólyafészek alapokat készítettünk a múlt hétvégén, ebben is nagy örömmel vettek részt a gyerekek.”

Szerencsére vannak még olyan zugai hazánknak, ahol az őshonos mocsári teknőst nem túrta ki az emberek által kidobált ékszerteknős. Vigyázzunk ezekre a zugokra minél jobban! Ma már számos hely van, ahol hivatalosan leadhatók a megunt ékszerteknősök, így azok nem kerülnek ki a természetbe. A legjobb persze az, ha a felelős állattartás útjára lépve nem vásárolunk elhamarkodottan házi kedvencet.
Forrás: Kiricsi Ágnes

A nedves, vízjárta rét alapvetően remek helyszín a gólyák számára, korábban egy öreg fán fészkeltek is, ám az egy viharban kidőlt. Az elkészült mesterséges fészekalapokat (ezek gallyakból font koszorúk) oszlopokkal együtt az önkormányzat szervezésében helyezik ki a környékre, korábban két ilyen oszlopot már elfoglaltak a gólyák, idén ehhez kapnak még legalább hármat.

A zöld küllő egy harkályféle, fő tápláléka a hangya. Ez a hol vizes, hol homokos élőhely számára is kedvező.
Forrás: Lengyel Hajnalka

Vecsés e déli, korábban mocsaras, állandó vízborítású részét Halmi-turján néven ismerték, ám a területet jórészt lecsapolták. A táj persze nem felejt ilyen könnyen, a belvíz ma is rendre meggyűlik a mélyebben fekvő területeken, emiatt ez a rész mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas. Kiváló volna élőhelymegőrzésre, ha helyette nem szaporodnának gombamód az építmények…

Ahol a gólya jól érzi magát, az a hely az embernek is segít.
Forrás: Kiricsi Ágnes

A klímaváltozás már kezdi megmutatni, mire számíthatunk a következő évtizedekben: bármikor jöhetnek drámai aszályt hozó évek, ám ezek hatása jórészt megelőzhető lenne a vizes élőhelyek visszaállításával. Ha van víz, akkor van növényzet, amelyről jól tudjuk, mérsékli a hőséget és speciális mikroklímát teremtve magát az aszályt is. Ha van növényzet, akkor vannak állatok, és olyan élettér, amelyben egy gondolkodó, előrelátó ember is elfér. Ha mindezt kiirtjuk, saját jövőnket semmisítjük meg.

A fák élelmet és otthont is adnak a madaraknak – a képen egy odújából kileső fekete harkály.
Forrás: Kiricsi Ágnes

A belvizes, vízjárta rétek mellett a vecsési madárvilág számára még kedvező életfeltételeket jelentenek azok a mesterséges csatornák is, amelyek ma a csapadékvíz és a tisztított szennyvíz elvezetésére szolgálnak. Több helyen ki van betonozva a meder, ám ennek ellenére is gazdag az élővilág körülöttük. 2021-ben országos visszhangja volt annak, hogy a vízügy (KDVVIZIG) a Gyáli-csatorna vecsési szakaszán nyáron, fészkelési időben lekaszálta a csatorna medrét borító növényzetet, ezzel számos fészekaljat, és az ott élő állatok táplálkozó- és búvóhelyét semmisítve meg.

Piroslábó cankó, egyike a terület fokozottan védett madarainak.
Forrás: Kiricsi Ágnes

Azóta, a Vecsési Madárles civiljeinek köszönhetően, már odafigyelnek arra, hogy költési időszakban ne végezzenek az állatokat zavaró tevékenységet. Hasonló sikertörténetet jelentenek a partifecskék védelmében tett lépések. Az elmúlt két évben üllői, ecseri és vecsési építési területeken is felfedezték a Madárles önkéntesei, hogy a partifecske megtelepedett, és ideiglenes védelemmel sikerült megóvni a fészkelő helyet a gyors intézkedések, a területek kezelői, tulajdonosai segítségével – szerencsére a több száz fecskepár fészkével együtt.

Egy partifecskepár, egy a sok száz közül, amely a vecsési civilek odafigyelésének köszönhetően békében felnevelhette utódait.
Forrás: Kiricsi Ágnes

A beépítések kapcsán jóval nehezebb a helyzet, hatalmas gazdasági érdek áll a háttérben, és ahogy a kőolajkutakból, úgy ebből is jelentős bevételre tehet szert az önkormányzat az adók révén. Ennek akkor is nagy szerepe van a jelenkori, alulfinanszírozott közigazgatásban, ha külön nem lobbiznak az érintett gazdasági szereplők. Mindemellett egy egész tájegységet szabdalnak fel az építkezések és az ehhez tartozó infrastruktúra, így hatékonyan védekezni a hatásai ellen csak a térség településeinek összefogásával lehet.

A partifecske bármilyen laza talajú partfalban, rézsűn képes fészeküreget készíteni és ott letelepedni, ezek gyakran építkezések során létrehozott árkok, földhányások, amelyek csak ideiglenesek. A civilek közbenjárásának köszönhető, hogy nem semmisültek meg egy-egy óvatlan munkavégzés során. Sokat számít, ha figyelünk a környezetünkre!
Forrás: Kiricsi Ágnes

Míg egy-egy projekt, amilyet a Vecsési Madárles civiljei is végig tudtak vinni, sikeres lehet, ahhoz, hogy egységes egészként kezelve a régiót ezek a védett zugok hosszú távon fennmaradjanak, rengeteget kell még tenni. Vecsésen részben a civilek és az önkormányzat jó kapcsolatának, a civilek diplomatikus viselkedésének köszönhető az eddigi siker. Ez ugyan nem a könnyebbik út, ám a vecsési példa azt mutatja, érdemesebb a természetismereti és jogi felkészültséggel felvértezve kiállni a célokért. Talán más civileknek, más tájaknak is segíthet, ha a hatóságokat partnerként, és nem ellenségként kezelik akkor is, ha gyakran zsigeri dühöt vált ki egy-egy élőhely leromlása. A problémákat csak együtt tudjuk megoldani, és ebben a civileknek igen nagy szerep juthat.

Illegális fakivágások veszélyeztetik a hazai fajokat

Illegális fakivágások veszélyeztetik a hazai fajokat

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokorkivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek.

Elképesztő utat tett meg egy hazánkban mentett kis hattyú

Elképesztő utat tett meg egy hazánkban mentett kis hattyú

A sérült madarat Magyarországon jelölték meg, majd gyógyulása után útra kelt.

Igen kifinomult a hernyók orra

Igen kifinomult a hernyók orra

A hernyók a csápjaik segítségével szagolják ki az élelmükként szolgáló növényeket, és azt is, hogy vajon biztonságban rághatnak-e, vagy valami veszély vár rájuk.

Hosszú évekig kimutatható a tornádók hatása

Hosszú évekig kimutatható a tornádók hatása

Egy pusztító tornádó egykori helyszínének változásait követték 25 éven át.

A lakosság segítségét kérik a szakemberek ürgeszámlálásban

A lakosság segítségét kérik a szakemberek ürgeszámlálásban

Mennyi ürge él hazánkban? A kérdésre a választ április végén kaphatjuk meg, hiszen a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület 2024. április 20-27. között ismét Országos Ürgelajstromot szervez.

National Geographic 2024. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket