Év beporzói verseny 2024-es nyertesei
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2024 szavazáson 1141-en vettek részt, szavazatok 52,4 százalékával a boglárkalepkék végeztek az első helyen, megelőzve a pillangókat és a fehérlepkéket.
A boglárkafélék (Lycaenidae) a sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók, Magyarországon is gyakoriak. A hazai fajok többsége kék színéről ismerhető fel. Már a nevük is árulkodó: ezüstkék boglárka, égszínkék boglárka, tintakék boglárka, palakék ékesboglárka, ibolyás boglárka stb.
Leggyakrabban a hímek szárnyának a felszíne kék, a nőstényeké barna. A szárnyak fonákán változatos, színes mintázat van. Vannak köztük olyanok is – például a szerecsenboglárkák, a tűzlepkék –, melyek egészen más színűek. Az élénk színek alapján párválasztáskor a lepke repülés közben is felismeri fajtársait, versenytársait. A boglárkalepkék egyes fajainak hernyója hangyabolyban (a hangyafészekben, a hangyakolónia tagjai által táplálva) fejlődik, másokat hangyák kísérnek éjszakai táplálkozási útjaikon. A hernyó a hangyákéhoz hasonló illatával tévesztheti meg őket. Egyes hernyók és gazdahangyáik ciripelőszerve hasonló felépítésű, így a feltételezések szerint hangjuk is segíti a gazda becsapását.
Így ismerhetik fel gyorsan a majmok a kígyót
A kígyók ragadozóként jelentős veszélyt jelentenek, ezért a lehetséges zsákmányállatoknak az életben maradást jelentheti, ha képesek elég gyorsan felismerni a közelgő kígyót.
Az Alpokból érkezik hozzánk a havasi pityer
A faj nem nevezhető gyakorinak, de minden évben megérkezik hazánkba.
Jellegzetes hívóhangja árulja el téli madarunkat
Korábban bizonyos években hatalmas tömegben jelent meg Magyarországon a csíz.
Hová tűnnek télen a rovarok?
A hideg évszakban kevésbé gyakran találkozhatunk ízeltlábúakkal, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek is ott körülöttünk.
Különleges madárkórust hallhatunk télen
A szőlőrigók az enyhébb időben sokszor többtucatnyian dalolnak együtt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
