Nem lehet elégszer beszélni róla: ablaknak ütköző madarak

A madarak vándorútján az időjárás a fő természetes kihívás, de az éjjeli vándorok számára az emberi környezet további életveszélyt rejt. A városok, az üvegfalú épületek jelentik talán a legnagyobb csapdát, ezek már 10 éve is madarak százmillióinak pusztulását okozzák csak az USA területén, azóta csak nőtt az épületek száma.

Az üvegnek nappal is nekiütköznek a madarak, mivel az a környezetet – magas épület esetében az égboltot – is tükrözi, és a madár úgy hiszi emiatt, arra tovább tud repülni. Az éjszakai ütközések oka pedig a világítás, ami vonzza a madarakat, ráadásul pont azokra a helyekre, ahol az ütközésveszély hatalmas. Emellett további veszélyt jelent a madarak végkimerülése, ugyanis az égre irányuló fénykévék rabul ejtik őket, nem tudnak kiszabadulni azok fogságából, s csak keringenek. Ezt a veszélyt felismerve az USA egyre több nagyvárosában van „lámpaoltás” a madárvonulási időszakban, még a World Trade Center emlékfényeit is lekapcsolják, ha a fénykévékbe került madarak száma nő. A nagyvárosok egy részében – önkéntes alapon – kapcsolják le az egyébként is teljesen felesleges, dísznek mondott világítást. Néhány helyen hazánkban is kikapcsolják a „dísz” világítást a késő esti órákban, de sajnos ez az elenyésző kisebbség, no és a madarak se a karóráikat nézik repüléskor.

Ma már léteznek olyan ablakok és épülettervek, amelyekkel elkerülhető az ütközés, és a fényszennyezést is el tudnánk kerülni. Míg az előbbihez kellene némi befektetés (bár az új épületeket lehet eleve ütközés-mentesre tervezni), az utóbbival még energiát és pénzt is takaríthatnánk. Ráadásul tudjuk, hogy a fényszennyezés nemcsak a madarakat zavarja, hanem a talajlakókon kívül gyakorlatilag a teljes élővilágot, beleértve az embert is. Magyarországon a törvényi szabályozás is megvan ahhoz, hogy ez a veszélyforrás megszűnhessen. A problémát, ahogy oly sokszor, a törvény betartatása jelenti.

Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.  (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet)

A szabályozásban szerepel, hogy többek közt a díszvilágításnak se szabad fényszennyezést okozni, és a fényszennyezés fogalmát is tisztázza a törvény, így pedig gyakorlatilag a hazai falvak (és városok) templomtornyaitól kezdve a nagyvárosok építményein keresztül a fényszennyezés minden elképzelhető formájával találkozhatunk.

2023 októberében, vagyis az őszi madárvonuláskor Chicago mindössze egyetlen épületénél, egyetlen délelőtt során 954 madár lelte halálát a tükröződő üvegeknek ütközve. Ez az egy alkalom csak egy, az évtizedek óta zajló pusztulási sorozatban. A Michigan-tó partján álló nagyváros a madárvonulás útjába esik, így a madárpusztulásban is az ország legsúlyosabban érintett városa, beleértve a nappali és éjszakai eseteket is. Pusztán azzal, ha csak fele akkora üvegfelületet világítanak meg éjjel, 60 százalékkal csökkenthető a madárpusztulás is.

A családi házak ablakai ugyanannyi madár pusztulásáért felelősek, amennyiért a nagyvárosi ablakok és fények. Ez ellen is vannak kiváló módszerek, amiket bárki alkalmazhat. Talán a legegyszerűbb és legolcsóbb a szúnyoghálózás – erre amúgy is szükség van a nyári félévben – ez ugyanis elveszi az ablak tükröző felületét. Költségesebb megoldás lehet az ablakra felhelyezhető madárvédő fólia, ami ultraibolya tartományú visszaverődő mintázatával azt mutatja a madárnak, hogy akadály áll előtte – míg mi emberek simán átlátunk rajta.

Sajnos a ragadozómadár-matricák hatékonysága eleve mérsékelt és az idők során romlik is, ez önmagában nem oldja meg a problémát. Új építés esetén lehet a tervezés során ügyelni arra, hogy az ablakok egy egészen kis szögben lefelé döntve kerüljenek az épületre, így bár tükröződni fognak, a tükörkép a talajt mutatja, ami pedig nem biztosít átrepülési helyet a madár számára. Ezeket a madárvédő beruházásokat különösen akkor kell megtenni, ha magunk is etetünk, és ezzel az átlagosnál több madarat vonzunk a kertünkbe, teraszunkra.

A madárvonulás időszaka különösen veszélyes az ütközések szempontjából, ám egy másik időszak is van még, amikor fokozottan kell(ene) figyelni: a fiatal fiókák önállósodásának ideje. Hasonló a helyzet, mint a kamaszkoruk végén jogosítványt szerző fiataloknál. Ezek a tapasztalatlan madarak amikor „kiszabadulnak” a fészekből és a szülői felügyelet alól, még nem ismerik a környezeti veszélyeket, ezért például a városi parkok közelében álló épületeknél, üvegfelületeknél ilyenkor is van egy pusztulási hullám.

Mit lehetne tenni?

A legnagyobb előrelépést az jelentené, ha a madarainkat olyan törvények védenék, amelyeket be is tartunk, be is tartatnak. A második legfontosabb lépés a felvilágosítás, elsősorban az építészet területén kellene a jelenleginél jóval alaposabb tudás, és ebbe értsük bele az építési engedélyezést is. Harmadrészt legalább a madárvonulási időszakban fontos lenne 100 százalékosan kerülni a fényszennyezést.

Ehhez Európában is segítséget nyújtana, ha az amerikai példából tanulva, az időjárási radarokat a madárvonuláshoz is felhasználva készülhetne európai vonulási előrejelzés, amely alapján például egy-egy önkormányzat lekapcsolhatja a díszvilágításokat, vagy épp értesítheti a magánkézen lévő építmények üzemeltetőit a lekapcsolásról. Mivel reklámértéke is van a környezettudatosságnak, ebből akár sportot is űzhetnének a cégek.