Vulkánok, leguánok

A Galápagos-szigetek legfiatalabb és geológiai értelemben legaktívabb tagján, a Fernandina-szigeten 2024. március elején vulkánkitörés kezdődött.

A vulkáni szigetcsoport életében nem a vulkánok jelentik a fő problémát, így azon, hogy épp kitört az egyik vulkán, nem érdemes keseregni. Míg a vulkánok az évmilliók alatt a puszta létezésükkel megteremtették az élet lehetőségét itt, addig az emberi tevékenység az, ami valójában zsugorítja az egyes élőhelyeket.
A Galápagos-szigetek egy köpenycsóva felett alakultak ki, ebben hasonlítanak a Hawaii-szigetekre. Itt is pajzsvulkánokkal találkozhatunk, amelyek rendszeresen ontanak magukból folyós bazaltlávát, ezzel építve a szigeteket. A legtöbb kitörés ugyan efféle békés lávaöntéssel jár, de időnként itt is bekövetkezhetnek kisebb robbanások. 1968-ban a hegy kráterében felgyűlt vízzel érintkező magma heves robbanást idézett elő, ám jelenleg ilyesmitől nem tartanak a szakemberek.
Mivel a szigetcsoport különleges élővilága miatt igen fontos turistacélpont is, ezért egy-egy vulkánkitörésnek itt különös visszhangja van. A turistahajókról remek felvételek is készülnek, amelyeken az aktuális kitörést megfigyelhetjük. Ezt láthatjuk most is, a Fernandina-szigeten zajló kitörésről.
A Fernandina-szigeten lévő La Cumbre (ez kb. annyit tesz, a hegycsúcs) vulkán a mostanit megelőzően 2020-ban tört ki, ahogy akkor, most is a hegy délkeleti lejtőjén talált utat a felszínre a kőzetolvadék. A kitörés március 2-én éjjel, nem sokkal éjfél előtt kezdődött, a Suomi NPP műholdnak március 5-én éjjel sikerült megörökítenie a hegy lejtőjén csorgó láva ragyogó fényét (lásd lentebb).
Március 7-én azután a Landsat-8 is átrepült a szigetek felett, ez a műhold már részletgazdagabb képpel szolgált, infravörös tartományú megfigyelését ültették képre az Earth Observatory szakemberei, ez a nyitóképünk. A felvételen magát a lávafolyást is láthatjuk, számos korábbi, a képen feketés árnyalatúnak látszó lávafolyás nyoma között. Azt is megfigyelhetjük, hogy a hegy azon részein, amelyeket nem mostanában érintett kitörés, a növények is megtelepedtek, ezek a képen élénk zöldben láthatóak.
A vulkánok monitorozásában a műholdaknak igen fontos szerep jut ma már. A Fernandina-sziget vulkánját az ezelőtti, 2020-as kitörése óta a Sentinel-1 követte méréseivel, megfigyeléseivel, így ezekből a szakemberek már számítottak arra, hogy hamarosan újra kitörhet a hegy. A beáramló magma hatására ilyenkor megemelkedik a felszín, amelyet a műholdas radarmérések jól szemléltetnek a szakértő szem számára. Szintén árulkodóak a műholdról mérhető hőmérsékleti anomáliák, illetve az is, ha megnő egy hegy gázkibocsátása. A Fernandina-szigeten nemrégiben telepítettek számos felszíni mérőműszert is, amelyek az elmúlt hetekben már jelezték a szakembereknek, hogy magmaáramlás zajlik a mélyben.
A La Cumbre átlag 4-5 évente bekövetkező kitörései 2-3 napig tartanak, ám úgy tűnik, a mostani kissé kitartóbb lehet. Bár emberek nem élnek a Fernandina-szigeten, a kráter belsejében élő szárazföldi leguánok azért valószínűleg nem túl boldogok a kitörés miatt, a kiáramló gázok zavarhatják őket. A lávafolyás a kráter külső oldaláról indul ki, így ezzel nincs különösebb bajuk az állatoknak.
A Galápagos-szigetek élővilága az évmilliók alatt ahhoz alkalmazkodott, hogy időnként vulkánkitörések nehezíthetik az életüket. E kitörések mindig is részei voltak a természetnek, de az emberi beavatkozás hatására megritkult fajok számára ma már nagyobb veszélyt jelentenek, mint pár száz éve.