Kora tavasszal megjelenő nappali lepke
A tél elmúltával egyre többfelé találkozhatunk lepkékkel. Az egyik, áttelelés után már tél végén, kora tavasszal is látható faj a citromlepke (Gonepteryx rhamni). Országszerte előfordul.
Megjelenése a hazai lepkék között egyedi, szárnyai kicsípettek, levélre emlékeztetnek. Magyarországi viszonylatban nagy méretű lepkének számít 5-6 centiméteres nagyságával. Pihenéskor szárnyait összecsukja. A hímek citromsárgák, a nőstények halvány zöldessárgák. Hernyóinak tápnövénye a varjútövisbenge (Rhamnus cathartica) és a kutyabenge (Frangula alnus).
Gyakran láthatjuk erdőszéleken, fákkal-cserjékkel szegélyezett utak környékén repülni, városi zöldterületeken is előfordul. Más lepkékhez hasonlóan szívesen szívogat a nedves talajon. Ilyenkor felkeresi az útszéli pocsolyákat, murvával leszórt vagy épp sáros utakat, így könnyen eshet járművek áldozatául.
Bár gyakori, elterjedt faj, sok esetben csak egy vagy néhány egyede kerül szem elé – nem jellemző rá a boglárkalepkék és néhány más csoport tömeges rajzása, tömörülése. A fehérlepkék családjába tartozik, rokonai többek között a kéneslepkék, a káposztalepke, a repcelepke és a hajnalpírlepke is. Védett faj.
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Madarak terjesztik Új-Zéland egyes gombáit
A szarvasgombaféléket és néhány hasonló fajt világszerte emlősök terjesztik, ám Új-Zélandon nincsenek őshonos szárazföldi emlősök.
Ennek köszönhetjük a kaktuszok sokféleségét
Feltárták, miként alakult ki a kaktuszok alakban és méretben is igen változatos világa.
Milliós csapatokban rajzanak a dunavirágok
Magyar fejlesztés segíthet megóvni a különleges rovarokat.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
