Megérkeztek a barátkák
Az idei esztendőben az első barátposzátát (Sylvia atricapilla) március 10-én láttam a kertünkben. Népi elnevezését a barátkát, a hímek fejtetején lévő feketés sapkáról kapta, hasonlót viseltek a szerzetesek. A tojók fejteteje rozsdabarna színezetű.
A cseresznyeszilva is korábban virágzik idén, főképp az ezeken a fákon lévő rovarok vonzzák madarunkat. Hazánk leggyakoribb poszátafaja, évente kétszer költ. Költőhelye kertek, városi parkok, temetők, falusi porták, liget- és galériaerdők, árok menti bokrosok.
A hímek több fészket építenek a tojók a legalkalmasabbat választják ki. A talajhoz közel, bokrokon építik fészküket. A növényi szálakból készített kerek fészek gyökerekkel, kevés állati szőrrel és néhány tollal bélelt. Fészekalja négy-öt ritkán hat szürkésfehér vagy barnás alapszínen szürkén és barnán pettyezett, sávozott tojásból áll. A kotlásban a hím és a tojó is kiveszi a részét. A tojások két hét után repednek meg, és ugyanennyi ideig maradnak a fészekben a fiókák, miközben mind a két szülő szorgalmasan eteti őket. Rovarok, legyek, hernyók hangyák képezik a táplálékot.
Őszi vonulásuk idején gyakran megfigyelhetjük a kertünk végében az érő bodzaszemeken, hiszen ez az egyik kedvenc táplálékuk, kondíciójukat így erősítik meg a hosszú útra.
Hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.