A kék bálnák helyzete

A bálnavadászat óta a kék bálnák (Balaenoptera musculus) létszáma lassanként növekszik, de számos új veszély fenyegeti a fajt, amint azt a Flinders Egyetem vezette kutatócsoport nemrégiben elkészült felmérési eredménye megállapította. Az Animal Conservation folyóiratban közzé tett eredményeket a Scimex hírportál ismertette.

A felmelegedés, az élelemforrások elapadása, a vízszennyezés vagy a hajózás mind-mind az emberhez köthető veszélyt jelentenek a bálnákra nézve. A kutatás során felmérték a kék bálnák létszámát, genetikáját, eloszlását, és feltárták az egyes csoportjaik közti különbségeket is. A legtöbb eltérést a Csendes-óceán keleti részének, az antarktiszi régiónak kék bálna alfajai közt, illetve a törpe kék bálna (Balaenoptera musculus brevicauda) kelet-indiai-óceáni, és nyugat-csendes-óceáni csoportjai közt találták.

„Ezeket a csoportokat mind meg kell ahhoz őriznünk, hogy a faj biológiai sokféleségét fenntarthassuk” – mondta Dr. Catherine Attard, a kutatás vezetője. Hozzátette, a különbségeket az egyes környezeti körülményekhez alkalmazkodás hozta létre.

A kutatók nem találtak beltenyészetre utaló genetikai jeleket, ami igen jó hír. Rossz hír azonban, hogy bár a bálnavadászatnak vége, a bálnák nem tudtak megszabadulni az ember jelentette veszélyektől. A hajók zaja, a hajókkal ütközések, a halászfelszerelésbe gabalyodás, vagy épp a különféle szennyező anyagok, és az élelmüket befolyásoló emberi beavatkozások mind-mind rontanak a kék bálna és más szilás cetek esélyein.

A kutatás amellett, hogy elkészítette a legnagyobb kék bálna DNS-adatbázist, olyan adatokat is begyűjtött és összesített, mint a műholdas nyomkövetővel felszerelt egyedek adatai, az élelmükre vonatkozó izotópadatok (ezek feltárják a bálnák vándorlási útvonalait is), hangfelvételek.

Mindezek összesítését a természetvédelmi szakembereket segítik, így kiderül, hol fenyegeti a legnagyobb veszély ezeket a hatalmas és csodálatos állatokat. Ha pedig tudjuk, hol és mi a baj, akkor tudunk ellene fellépni is.

A kék bálna kereskedelmi célú vadászatát 1966-ban tiltották be, teljes moratóriumot a faj egyedeinek kifogására csak 1986-ban rendeltek el. A bálnavadászat a korábbi, mintegy 239 ezres létszámot mindössze 360 egyedre csökkentette, és ebből a létszámból sikerül, úgy tűnik, egyre inkább helyreállnia a fajnak. Jelenleg 10-25 ezer példánya él.