Kötélhúzás az élelemért

A korallkígyók a mérgessiklók közé tartozó kis termetű kígyók, amelyeknél most először figyeltek meg kleptoparazitizmust, természetes körülmények közepette. Ez azt jelenti, hogy az egyik állat ellopja a másik által megszerzett élelmet, számos állatfaj esetében ismert és jól dokumentált módszer ez. Bár fogságban tartott kígyók közt nem túl ritka, a természetben eddig csak egészen kivételes alkalmakkor sikerült megfigyelni.

Két dán szakember a Herpetozoa folyóiratban számolt be a különleges megfigyelésről, amelyet pedig a folyóirat kiadója, a Pensoft mutatott be. A két korallkígyó (a Micrurus mipartitus faj képviselői) egy féreggőteféle lábatlan kétéltűn civakodott. A kígyók kb. 55-70 centisek voltak, a zsákmány pedig 25-40 centis féreggőte.

A jelenetre 2023 márciusában a kolumbiai dzsungelben került sor, Valle del Cauca területén, a kígyók egy ösvényen tekeregtek a zsákmány körül. Azt is megfigyelték, hogy a küzdelem vége felé az egyik kígyó megharapta a fajtársát is, de a kutatók szerint ez pusztán a véletlennek köszönhető. A kutatók ugyanis ekkor lámpákkal megvilágították a jelenetet, ez pedig elvakíthatta a küzdő két kígyót, ráadásul a hosszas küzdelem miatt ekkorra a kígyókat már teljesen beborította a féreggőte nyálkája, így a szaguk is ugyanolyan lehetett, mint a zsákmányuké.

Mindkét kígyó energikusan bele-beleharapott a féreggőtébe és maga felé igyekezett azt cibálni. A megfigyelés során 17 percen át tartott a „kötélhúzás” a két kis kígyó közt, a végén a vesztes kígyó elengedte az addig a szájával tartott zsákmányát, amelyikkel aztán a győztes távozott. Ezután a vesztes már nem követte a fajtársát és a zsákmányt.

Kissé kusza jelenet a két kígyóról. Azért azt talán megfigyelhetjük, hogy a prédára csavarodott kígyóba beleharap a vesztes fajtárs. E tévesen harapó kígyó fejét a kép közepén keressük, ahol a másik kígyó teste a levél alatt eltűnik. A kígyók fejét egy korallpiros gyűrű fogja körbe, farkukon több ilyen gyűrű is van.

Forrás: Henrik Bringsøe, Niels Poul Dreyer.

A féreggőték bőrén toxikus anyagokat tartalmazó nyálka termelődik, amely megnehezíti a rájuk vadászó ragadozók dolgát, ám a korallkígyó, úgy tűnik, evolúciója során ellenállóvá vált e mérgekkel szemben. A féreggőte erre az evolúciós lépésre azzal válaszolt, hogy egyre nagyobb mennyiségben bocsátotta ki a mérgező nyálkáját.

A korallkígyók kedvelt zsákmányai ehhez hasonlók, hosszúkás testalkatú állatok, más kígyók, ásógyíkok, féreggőték, vagy épp gyíkok, néha további kétéltűek.