Családi vállalkozás vagy mégsem?

A karolópókok csodákra képesek, így például változtatni tudják a színüket, hogy alkalmazkodjanak a virág színéhez, amelyen vadásznak épp. Más fajuk a virágok ultraibolya tartományú (és a rovarok által jól érzékelt) mintázatát változtatja meg és teszi vonzóbbá saját teste fényvisszaverése révén. Egy friss felfedezés és elképzelés szerint egy kínai karolópók, Thomisus guangxicus nevű faj pedig családi vállalkozásban csábítja a virágra a zsákmányt. Az elmélet azonban szinte biztosan nem helyes.

A pókok nem kimondottan családcentrikus lények, bár a nőstények gyakran védelmezik a kicsiket akár a petéket, akár frissen kikelt pókbébiket, ez nem meglepő. Azt azonban érdemes róluk tudni, hogy nem életbiztosítás egy hím számára, hogy a nála általában sokkal nagyobb termetű nőstényt elcsábítva megtermékenyítse. A hímek időnként trükköznek is a nász során, van, amelyik faj hímje élelmet visz a nősténynek, hogy az a falatozással legyen elfoglalva, ne azzal, hogy a párzást megakadályozza, vagy épp a hímet falja fel. Egyszóval a pókok alapvetően magányos lelkek, épp ezért volt rendkívül meglepő az „együttműködve vadászó” pókpár felfedezése.

A kínai kutatók (akik nem pókszakértők) Jünnan tartomány trópusi esőerdőségében a nálunk régebben divatos szobanövény viaszvirág egy ott élő rokonán, a Hoya pandurata nevű növényen egy ücsörgő hím karolópókot vettek észre. Közelebb hajolva azután feltűnt, ami elsőre még nem: a hím nem a viaszvirág virágzatában ücsörgött, hanem a virágok közt pihenő nőstény pók hátán. Azonban ketten együtt pont úgy néznek ki, mint maga a virág, annak vöröses középső részét imitálja a sárgásfehér nőstény hátán ücsörgő hím. A jelenetről készült fotó valóban meggyőzőnek tűnik, a kutatók úgy gondolták, hogy a nőstény a virág egybenőtt pártáját imitálja, míg a hím a porzókat és a bibét. Vagyis a virág komplex színezetét csak a két pók együttesen tudja utánozni. A kutatók úgy vélik, ez alapot teremthet a két nem együttműködésére, talán javítja azok túlélési esélyeit, és hatékonyabbá teszi a vadászatukat.

Azonban, amint azt a New Scientist által megkérdezett  Gabriele Greco pókkutató elmondta, egyetlen megfigyelésből nem szabad messzemenő következtetést levonni. Könnyebb elképzelni, hogy véletlennek köszönhető az, hogy együtt találtak rá a két nem képviselőire, de akár lehet a párzási rituáléjuk része is ez a póz, ahogy számos más pók esetében is vannak efféle példák.

Greco elképzelését erősíti az a számos fotó is, amelyre az iNaturalist közösségi természetfigyelő portálon lehet rátalálni. Az egyiken egy vadmurok jellegű növényen pontosan ugyanebben a pózban található az e fajba tartozó nőstény pók hátán oldalra fordultan ücsörgő hím. A másikon egy barna, elszáradt levélen láthatunk pontosan ebben a pózban egy pókpárt.  Egyik esetben se jöhet szóba a mimikri. Emellett az ausztrál rokon, a Thomisus spectabilis szintúgy ezt a módszert követi sőt, egy afrikai is, illetve a hazánkban is élő fehér karolópók is. Rengeteg további példát lehet még kikeresgélni az iNaturalist fotós adatbázisából!
A karolópókok kimondottan kedvelik a virágokat, nemcsak vadászatuk során, ami a gyakori zsákmányaikat – méhek, legyek, lepkék – illetően logikus, hanem a párválasztásban is. Ez is meglehetősen logikus, hiszen a vadászó nőstényeket is nagy eséllyel találják meg a hímek a virágokon, ezért eleve szokásuk ott keresni is őket. Épp ezért a hímek, a megfigyelések szerint már a virágokat önmagukban is vonzónak találják, ebben még a virágok illata is segíti őket.

Igen nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a kínai kutatók rosszul értelmezték az egyébként a fotó alapján valóban megtévesztő helyzetet.
Mivel nyakunkon a tavasz, érdemes lehet figyelni a hazai fehér karolópókokat is, amelyeknek egy tavaszi és egy nyár végi-ősz eleji szaporodási időszaka is van.