Cuki és szőrös: egy új bogárfaj Ausztráliából
Queensland állam szubtrópusi erdőiben honos az a különleges, pamacsos testű cincér, amelyet nemrégiben fedeztek fel.
A cincérek a hosszú csápjaikról jól ismert és közkedvelt bogarak hazánkban is, világszerte mintegy 33 ezer fajuk él. Ausztráliában több mint 1400 cincérféle honos, és ezt a számot sikerült növelnie egy kutatócsoportnak, a felfedezést az Australian Journal of Taxonomy folyóiratban mutatták be. Az állatra mintegy véletlenül bukkant rá James Tweed, a Queenslandi Egyetem doktorandusza, amikor az erdőben kempingezett. A fiatal kutató kis híján madárkakinak nézte a fura bogarat.
A bogárfaj az Excastra albopilosa nevet kapta, a neve első fele azt jelenti, hogy a „táborból”, mivel ott talált rá az állatra, a név második fele a testét borító fehér szőrökre utal.
„Egyik délelőtt a Binna Burra Lodge kempingen sétáltam keresztül éppen, amikor egy Lomandra levelén megakadt valamin a szemem” – mondta Tweed. „Soha életemben nem láttam még ennyire különös, szőrös cincért, igencsak meglepődtem!”
A bogár 9,7 milliméteres, vörös és fekete mintázatú testét hosszú, hófehér szőrszálak borítják. A kutató a kirándulást követően felkutatta a teljes szakirodalmat, de semmi nyomát nem találta még hasonló küllemű bogárnak sem, és még a legtapasztaltabb bogarászok se ismerték fel. Az Ausztrál Nemzeti Rovartani Gyűjtemény szakemberével váltott levelek során beigazolódott: eddig ismeretlen bogárfajjal találkozott a kutató a táborozás során. Hamarosan az is kiderült, hogy nemcsak a faj teljesen új, hanem még a nem (genus) is.
„Egyelőre nem tudjuk, mi célt szolgálnak a szőrei, de az az elméletünk, hogy a bogár ezzel a gombafertőzésben elpusztult rovarokhoz hasonlítva álcázza magát. Ez egyes ragadozókat, például a madarakat távol tarthatja attól, hogy megegyék a bogarat. Azonban addig, míg nem találunk további példányokat, és nem tanulmányozhatjuk alaposabban a fajt, addig nem lehet biztosat mondani” – tette hozzá a kutató. Az is elképzelhető, hogy a hőszabályozásban van szerepe (egy szintén fehér szőrt viselő amerikai pókhangyafaj legalábbis e célból szőrös). Az is lehet azonban, hogy a szőrök miatt egy olyan hernyót utánoz a bogár, amelynek irritáló szőrei vannak, és így segíti elő a különös külső a bogár védekezését.
A terület, a Lamington Nemzeti Park környezete, ahol a bogárra most sikerült rátalálni, népszerű volt a rovarkutatók körében, így rejtély az is, hogy vajon miért nem vették korábban észre már ezt a feltűnő és nem is apró bogarat. Tweed maga is visszament számos alkalommal, de nem volt szerencséje eddig. Mivel se terepen, se a gyűjteményekben nem volt nyoma, vagy nagyon ritka lehet a bogár, vagy olyan szinten korlátozott életterű, hogy emiatt nem ismerték meg még eddig a szakemberek.
Azonban az ilyen véletlen felfedezések is rámutatnak, milyen sok faj lehet még, amelynek nem tudunk a létezéséről, és milyen sok lehet, amelyeket a kihalás fenyeget. Azokat a fajokat pedig nem tudjuk megóvni, amelyeknek még a létezése se ismert.
„A rovarok a legsokszínűbb állatcsoport bolygónkon, ám alulértékelt a jelentőségük, és alig tanulmányozzuk őket. A becsléseink szerint 5,5 millió rovarfaj létezhet a világon, és ennek alig az ötöde kapott nevet és tudományos leírást” – tette hozzá Tweed.