A hierarchiáról árulkodnak a hiénák génjei

Kétségtelen, hogy az állatok királya az oroszlán, a szavanna királynője viszont bizonyosan a foltos hiéna. A hiénákat az emberek általában nem kedvelik, talán azért, mert dögevők, talán azért, mert túlzottan is hasonlítanak ránk. Társadalmi hierarchiájuk igen izgalmas, az egyes csapataikat vezető alfa-nőstények kevesebb munkával több eleséghez jutnak, így több idejük marad saját kölykeik táplálására és felnevelésére. Az alfa kölykeiből fog kikerülni az utódja is, e kölykök őt követik a csapat rangsorában.

Egy foltos hiéna 75 centis marmagasságával, 58 kilójával tekintélyt parancsoló állat, az igazi ereje azonban a közösségében rejlik. A természetfilmekből jól ismert, hogy egy-egy csapata nem jön zavarba, ha oroszlánoktól kell elvenni a zsákmányt. A klánok, amelyek a kicsinyekkel együtt akár 130 egyedből is állhatnak, szigorú rend szerint épülnek fel. A rangsort vezető alfa-nőstényt vagy királynőt rögtön a saját utódai követik, majd egyenként jön a többi nőstény – a kölykök mindig közvetlenül az anyjuk alatti rangot kapják.

Egy új, a Leibniz Integratív Biodiverzitás-kutató Központ szakemberei vezette, a Communications Biology folyóiratban publikált tanulmányban a Serengeti Nemzeti Parkban élő hiénákat vizsgálják. Az állatok itt a hatalmas tömegekben vándorló növényevők ragadozói.

A 2009-2019 közti időszakban, az egyedileg ismert nőstények friss ürülékmintáit összegyűjtve a kutatók az azokban található sejtjeik alapján vizsgálták meg a génkifejeződést. A felnőtt állatok felénél a rangsor elején lévők mintáit elemezték, a másik felénél az alacsony rangúakét, a kicsinyek esetében valamivel kevesebb volt a magas rangú kölyök a mintában.

A kutatók 142 olyan genetikai területet találtak, amelyek DNS-metilációjukban eltértek a magas rangú és az alacsony társadalmi státuszú hiénák között. A DNS-metiláció örökölhető, életünk teljes területén és időtartamában befolyással van arra, hogy mely gének válnak aktívvá, illetve melyek nem. Ezek az örökölhető változások képesek továbbadni a szülőket ért környezeti hatásokat az utódgenerációnak.

A hiénák vizsgálatai során feltárt genetikai területek olyan folyamatok szabályozásában vesznek részt, mint az immunválasz vagy az energia átalakítása. Utóbbi kapcsán több érintett terület is szemet szúrt a kutatóknak, akik úgy vélik, a hátterében az állhat, hogy a magas rangú hiéna a klán területén vadászhat, az alacsony rangúnak viszont messzebb kell mennie az eleségért.

A hiénák társas élete kimondottan olyan helyzetekkel jár, amelyek közvetlenül befolyásolják az egyedek egészségét, jóllétét, a most feltárt genetikai összefüggések alapján pedig már azt is sejthetjük, hogy ennek milyen örökletes és örökölhető biológiai okai vannak.