Hollandiában már divat a betonmentes kert

A városi (és sajnos egyre inkább a falusi) életforma alapeleme lett a beton. A teraszok, kerti kiülők, garázsbejárók, valamint a települések utcái, terei minél nagyobb felületét beton járókövek, műkő burkolatok fedik, és egyre kevesebb hely marad a természetnek a környezetünkben. Ez azzal is jár, hogy konzerváljuk a hőséget, és eltüntetjük a vizet, holott a klímaváltozás miatt pont az ellenkezőjére kellene törekedni.

Hollandiában néhány éve kapott szárnyra az a mozgalom, amelyben ezeket a lekövezett, lebetonozott felületeket igyekeznek visszazöldíteni. A hollandul tegelwippen, vagyis járólapbillentés névvel illetett mozgalomól a The Guardian számolt be.

A lakókörnyezet rendezettségét kétségkívül könnyebb fenntartani, ha csak egy betonfelület van, amit az ember lesöpröget. A természet ugyanakkor rendezetlen, és jobb volna hozzászokni ahhoz, hogy a világunkat nemcsak vonalzóval rajzolt vonalak tehetik széppé, enélkül igen keserves lesz a jövő.

A járóköveket ott szedik fel, ahol ez megvalósítható, vagyis nincs arról szó, hogy ezentúl nem lehet végigsétálni egy utcán, mert mindenhol növények nőnek. Azonban valljuk be, sokfelé indokolatlanul hatalmas területeket burkoltak be kővel, betonnal, és e helyeken nyugodtan kiszedhető a burkolat egy része. Az utcákon a házfalak melletti vagy az oszlopok alatti néhány lap kiszedése már javíthatja a környezetet, persze, minél kevesebb beton marad, annál jobb.

Tineke Menalda, a betonmentesítés egyik nagykövete néhány éve alakította át a háza előtti területet. „Amikor még járókövek burkolták, eszembe nem jutott volna ide kiülni. Most, hogy kertté vált, nyáron hűvösebb, tavasszal meg egyenesen elbűvölő” – mondta kávéval kezében, a háza előtti lépcsőn ücsörögve.

E betonmentesítésnek a települések közti versenye is van, ahol azt számolják, hogy az egy lakosra jutó megszűnt járókövek száma hol tart, a verseny márciustól októberig tart. „Boldogabb ember vagy, ha zöld körülötted a környezet, így minden egyes kiemelt járókő helyén 900 négyzetcenti boldogság lehetősége hever” – magyarázta Remco Moen Marcar, a versenyek ötletgazdája.

A cél az, hogy a holland kertek négyötöd része zöldfelületté váljon, a felmérések szerint a mintegy 5,8 millió kert közel 9 százaléka érte már el ezt. Roel van Dijk, a Steenbreek Alapítvány igazgatója elmondta: ha az emberek a tévében azt látják, hogy a kert a nappali meghosszabbítása, azzal egyre nagyobb lehet a beburkolt felület körülöttünk. A kertek is egyre kisebbek, így arányukban nagyobb részt foglalnak el a teraszok, kiülők. Emellett a hollandok rendszerető nép, ezért a gyomokat irgalmatlanul kitépkedik, holott a gyomoknak is fontos szerepük van a biológiai sokféleségben, el kell fogadni a jelenlétüket.

Joggal merülhet fel, mi történik a sok-sok kiszedett járókővel. A hollandok természetesen erre is találnak megoldást: a köveket újrahasznosítják például az épületek megsüllyedő, megrepedező alapjának biztosításában, ami az országban egyébként kiterjedt problémát jelent.