Igen kifinomult a hernyók orra

A Wageningeni Egyetem főként a mezőgazdasági célú kutatásairól ismert, a hernyók szaglásával végzett vizsgálataik sem lógnak ki ebből a sorból: az eredmények segíthetnek a vegyszermentes növényvédelemben.

A káposztalepkét (Pieris brassicae) talán nem nagyon kell bemutatni, bár mára megritkult, még így is jelentős kártevője a keresztesvirágúaknak – a káposztának és rokonainak. Néhány éhes hernyó képes pár nap alatt eltüntetni egy gondos kertész teljes tavaszi munkáját, és közben nem panaszkodik, hogy brokkolit kapott ebédre is meg vacsorára is. E hernyók, illetve néhány rokonfajuk a káposztafélékkel evolúciós harcot vív sok millió éve, a növények pont e lepkék kártétele ellen fejlesztették ki azokat a kissé csípős, kesernyés anyagokat, amiket mi, emberek olyannyira kedvelünk például a mustárban vagy a rukolában.

E hernyók „orra” csupán 34 neuront tartalmaz, míg kifejlett lepkeként már 300 ezret, azonban az a módozat, ahogy az állat agya feldolgozza az információkat, már hernyóként is ugyanolyan összetett, mint a kifejlett lepkékben. Ezeknek az idegsejteknek a felszíne speciális fehérjékkel borított, amelyek a környezetben található vegyületekhez kötődnek (a mi orrunk is így működik). Ha ez a vegyület rákapcsolódott e fehérjékre, akkor az idegsejt egy elektromos jelet küld az agyba, amely beazonosítja, miféle illatanyagról is van szó. A hernyó és a kifejlett lepke agyának szaglóközpontja is ugyanolyan részekből tevődik össze, és ugyanúgy dolgozza ez fel a szagingereket, ez teszi lehetővé a hernyó számára, hogy a környezetében felismerje az ártalmas vagy épp a vonzó dolgokat, így a szaglószerv különösen fontos e lepkefaj hernyói számára.

Azonban ez azt is jelenti, hogy a hernyót képesek lehetünk az orránál fogva kivezetni a káposztaföldekről anélkül, hogy mérgeket kellene használnunk. A termesztett káposztaféle növények közé olyanokat kell ültetni, amelyek riasztólag hatnak a rovarra, és ezt tovább fokozhatjuk, ha máshol pedig egyéb, a hernyó által szintén fogyasztott növényt biztosítunk. Ennek segítségével elcsalható a terményekről.

Ahhoz ugyanakkor, hogy ezt valóban hatékonyan tehessük, fontos megérteni a lepke és hernyója szaglását, így a wageningeni kutatók még további részleteket is szeretnének megérteni arról, hogy milyen szagokra is érzékenyek e rovarok.