Videón a Szegedi Vadasparkban született törpe víziló

Törpe víziló (Choeropsis liberiensis) született április 9-én a Szegedi Vadasparkban, a gondozók a hagyományoknak megfelelően a látogatóktól várnak ötleteket, hogyan nevezzék el a jövevény –írja az MTI az intézmény közleményére hivatkozva. Tigi és Chippo, a két törpe víziló 2008-ban állt párba a Szegedi Vadasparkban, miután az állatkert csatlakozott az európai fajmentő tenyészprogamhoz. Tigi első utódját 2011-ben hozta világra, legutóbb pedig 2020-ban született borja.

A nőstény gyakorlott anyaként neveli immár negyedik kicsinyét, jelenleg még a vízilóház biztonságában. Az első időszakban a lehető legnagyobb nyugalmat biztosítják az anya és kicsinye számára, ezért csak a hím látható a kifutóban, de ahogy lehetséges, a látogatók a borjút is megtekinthetik majd a vízilóház ablakán keresztül.

A törpe víziló neve ellenére nem számít kisméretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek, kevésbé kötődnek a vízhez, mint a nílusi vízilovak. A törpe vízilovat viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel, sokáig úgy hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok.

A törpe víziló nagyméretű rokonától eltérően nem csapatban él, veszély esetén pedig inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. Bőre védelme érdekében speciális, zsíros váladékot választ ki, amely az élősködőktől is megóvja. A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik, a faj hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.

A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két borját a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm, születése után hamar föláll, kéthetesen pedig már tud úszni.

A törpe víziló veszélyeztetettnek számít, elsősorban élőhelyének pusztulása és az orrvadászat miatt.

A Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján a természetben mintegy 2000-2500 kifejlett példány maradt csupán, az állatkertek nemzetközi adatbázisa szerint az európai állatkertekben pedig 125 egyed él.