Dacolnak a klímaváltozással a széncinegék

Hosszú távú felmérés adatai elemezve úgy tűnik, a széncinegék egyelőre képesek megbirkózni a klímaváltozás okozta környezeti átalakulással.

A klímaváltozás egyik legfontosabb hatása az, hogy a hosszú ideje összehangolt természeti események rendje – például a növények kizöldellése, a hernyók megjelenése és a madarak fészekrakása – felborulhat. A madármegfigyelés Nagy-Britanniában évszázados múltra visszavezetett tevékenység, amelynek során születtek pontos feljegyzések arról, hogy a vándormadarak mikor érkeztek vissza telelőjükről. Ezekből már ismert, hogy számos madár ma hamarabb megjön, mint a 19. században. A helyzet azonban folyamatosan változik, és nemcsak a vándorokat, de a helyben maradókat is érinti a klímaváltozás.
Az Oxfordi Egyetem kísérleti erdőségében évtizedek óta követik a környezeti változásokat, és az ott élő állatok viselkedését. A széncinegék gyakori, könnyen megfigyelhető madarak, a Wytham-erdőben 76 év alatt 126 ezer példányt gyűrűztek meg, és követték az életüket. Az adatok szerint azon lepkék hernyói, amelyek a cinegék és fiókáik fő élelmét jelentik (kis téliaraszoló, Operophtera brumata), ma átlag 15 nappal hamarabb jelennek meg, mint 1960-ban, nem túl meglepő módon a széncinegék ugyanennyivel hozták előbbre a fészekrakás idejét.
1965 óta mintegy 2 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az erdőségben. A kutatók modern mérőműszerekkel is felszerelték az erdőt, így minden korábbinál részletesebb adatokat gyűjthetnek, emellett követik a növények változásait is, legfontosabb az, hogy mikor hajtanak levelet a fák. A fák levele szükséges ahhoz, hogy a cinegék eleségéül szolgáló hernyók megjelenjenek és megnőjenek.
Az erdőben az első költőládákat 1947-ben helyezték ki az oxfordi szakemberek, azóta folyamatosan követik a széncinegék életét, szaporodását, szaporodási sikerét, több tízezer fészekalj sorsát jegyezték fel. Ahhoz, hogy a madarak sikeresen felnevelhessék fiókáikat, muszáj volt a hernyókhoz igazodniuk, és azokkal szinkronban előbbre hozniuk a szaporodást.
Az itteni cinegék persze csak egy viszonylag enyhe klímájú helyszínről tájékoztatnak, és bár az itt tapasztaltak reménykeltők, nem biztos, hogy minden helyszínre érvényesek. Holland kutatók a közelmúltban olyan adatokat gyűjtöttek, amelyek szerint a madarak genetikai változásai például nem képesek lépést tartani a klímával. Ez azt jelenti, hogy igazán hosszú távon nem biztos, hogy nyertesként fognak kikerülni a versenyből.