Globális korallfehéredés zajlik

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés (ICRI) tette közzé a korallok állapotáról szóló lesújtó hírt a NOAA (az USA Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatala) és a saját kutatásai adatai alapján. „2023 februárjától 2024 áprilisáig jelentős korallfehéredést dokumentáltak mind a déli, mind az északi féltekén, mindegyik nagy óceáni medencében” – mondta el Derek Manzello, a NOAA korallzátony-figyelő csoportjának vezetője.

A korallfehéredést a hosszasan fennálló szokatlanul meleg tengervíz okozza a hőstressz révén, mind az Atlanti-, mind a Csendes-, mind pedig az Indiai-óceán területén.

A korallfehéredés annak tudható be, hogy a korallokkal szimbiózisban élő fotoszintetizáló algák elhagyják korall gazdaállataikat, így a korall nem jut megfelelő táplálékhoz. Bár rövid ideig elviseli ezt, és az algák visszatérése esetén újra élni, növekedni fog, ha sokáig tart az esemény, belepusztul.

Legalább 53 országból érkeztek jelentések a tömeges korallfehéredésről, a világ minden tájáról, beleértve a csendes-óceáni korallszigeteket, a Karib-térséget, az ausztrál Nagy-korallzátonyt vagy a híres vörös-tengeri korallszirteket, ahol a turizmus pont a korallok miatt jelentős. Ha a fehéredés hosszú ideig fennáll, akkor a korallok nem tudnak regenerálódni, elpusztulnak, és ezzel a korallzátonyok nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatások is sérülnek. A turizmuson túl ez a mindennapi megélhetést, élelem célú halfogást is veszélyezteti.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a fehéredés nem minden esetben jár a korall pusztulásával. Ha az eseményt előidéző hőstressz megszűnik, a korallok helyreállhatnak, meggyógyulhatnak, és fennmaradhat a zátonyok sokszínű élővilága. Az éghajlati előrejelzések alapján ugyanakkor tudjuk, hogy egyre gyakoribbá válnak azok a körülmények, amelyek korallfehéredéshez vezetnek, és nemcsak többször fordul elő ilyen, hanem egyre magasabbra is szökik az óceánok vízhőmérséklete ezen alkalmakkor.

Mit lehet tenni? Az ICRI 2019-ben megfogalmazott egy részletes ajánlást, amelynek segítségével az adott helyszínekre alkalmazható módon védekezni lehet. Például a 2023-ban Floridában elkezdődött tengeri hőhullám miatt a koralltenyésztő „bölcsődéket” mélyebb, hidegebb vizekbe költöztették át, így a növendékek nem sínylették meg a meleget.

A mostanit megelőzően 1998-ban, 2010-ben, majd 2014-17-ben volt globális korallfehéredés, az utóbbi a valaha volt legsúlyosabb hatású.