Amazónia egyik lepkéje természetes hibrid

A közép- és dél-amerikai helikonlepkék különlegesek, egyazon fajon belül is elég változékonyak, míg más fajokat alig lehet egymástól elkülöníteni ránézésre. Egy új, a Nature hasábjain bemutatott kutatás arra az eredményre jutott, hogy egyik fajuk egy természetes hibridizációs esemény hatására alakult ki.

Ha két különböző faj egyedei párosodnak, abból a legtöbb esetben nem születik semmi, egyes esetekben terméketlen utód jön létre (ilyen az öszvér). Az, hogy szaporodóképes legyen az utód, rendkívül ritka esemény.

Ez utóbbi alkalmak során aztán előfordul, hogy két korábbi fajból, ha gyakran találkoznak, egyetlen faj válik, vagyis csökken a biológiai sokféleség.

Azonban a Heliconius elevatus nevű helikonlepke két olyan, ma is jelen lévő rovar hibridje, ami maga is szaporodóképes, így ez a hibridizáció éppenséggel növelte a biológiai sokféleséget.

Egyre több szakember vélekedik úgy, hogy a hibridizáció lehet efféle hatású, és a lepkefaj vizsgálata az ő véleményüket erősíti, számolt be a Science.

A Heliconius elevatus szinte teljesen ugyanúgy néz ki, mint a Heliconius melpomene, ám genetikailag nem e fajnak, hanem egy harmadiknak, az egészen más mintázatú Heliconius pardalinusnak a közelebbi rokona. Ez eléggé felkeltette a kutatók gyanúját, és megvizsgálták, hogy vajon mi is a helyzet, lehet-e hibrid a H. elevatus.

Neil Rosser és munkatársai több mint 1000 példányt elemeztek perui és angliai helyszíneken e három említett fajból, és 92 egyedet be is gyűjtöttek Amazóniában. 2009-2018 között a fajok szándékos keresztezésével felmérték azt, hogy miként változik a szárnyak alakja, mintája vagy éppenséggel a szintén fajokra jellemző feromonok kémiai összetétele. A detektált változásokat genetikai vizsgálatokkal is követték, ezzel összefüggésbe tudták hozni az egyes tulajdonságokat és az egyes genetikai jegyeket.

A változások alapján ki tudták számítani, hogy a H. elevatus faj mintegy 180 ezer évvel ezelőtt jött létre a H. melpomene és a H. pardalinus találkozásából. Kiderült az is, hogy a csupán 1 százaléknyi melpomene-gén teszi különlegessé az elevatus-t, ennek köszönhetően maradhatott fenn a faj mindmáig annak ellenére, hogy a szülő fajok is élnek.

Egy ilyen tulajdonság, amelyet a melpomene-génektől szerzett, a feromonok kialakulására hat. Az elevatus feromonjai olyan összetételűek, amelyek eltérnek a két szülőfajtól, így viszont ez biztosítja, hogy csak egy másik elevatus jöhet szóba párzásnál.

A klímaváltozás miatt számos állat új élőhelyeket keres magának, ahol korábban nem ismert fajokkal futhat össze. A szakemberek emiatt úgy vélik, gyakoribbá válik majd a hibridek kialakulása is. Ezzel elveszíthetünk fajokat, ez nyilvánvaló, ugyanakkor olyan események történhetnek, amik egészen újszerű fajösszetételt eredményeznek, átalakítva a biológiai sokféleséget, valamint növelve a fajok számát, amint ezt e helikonlepke is bizonyítja.