Jégkori menekült lehet az Olümposzon élő skorpió
A Mediterráneum hegyei rengeteg, a jégkorban elterjedt élőlény számára biztosítanak menedéket, ennek köszönhető e hegyek elképesztő biológiai sokfélesége.
A dél-európai hegyek amolyan biológiai forrópontként rengeteg endemikus, csak egy helyen honos élőlénynek adnak otthont, ez teszi őket különösen értékes és izgalmas helyekké. A legendás görög Olümposz és környéke is ezek közé tartozik, a jégkorszakok klímaingadozásai során a térség menedékként szolgált az élőlények sokasága számára.
Ezek közé tartozhatott az a skorpiófaj, amelynek felfedezéséről nemrégiben számolt be egy portugál-amerikai kutatópáros. A skorpiókat még egy korábbi, 2018-as expedíció során gyűjtötték be, és az Amerikai Természettudományi Múzeum gyűjteményében várták a tudományos feldolgozást.
A faj az Olümposz hegylábi régiója, azaz élőhelye után az Euscorpius olympus nevet kapta. A hegy környezetének vegyes erdőiben, mészkősziklák repedéseiben, illetve kövek alatt találtak rájuk ultraibolya fényű zseblámpák segítségével (a skorpiók UV-fényben kékes-zöldesen világítanak).
Az állat a viszonylag nagy méretű skorpiók közé tartozik, 3,8-4,8 centi hosszú. Bár az Olümposz környékén két másik skorpiófaj is él, azoktól jól elkülöníthető az új állat mind a külső jegyeik, mind az élőhelyeik alapján. Az új faj különösen jól alkalmazkodott a sziklarepedésekhez, amelyekben él: teste egészen lapítottá vált, és a végtagjai is ehhez a környezethez, az ott közlekedéshez adaptálódtak.
Görögország a változatos földrajzi-geológiai múltjának köszönhetően számos skorpiófajnak ad otthont ma is, és a kutatók véleménye szerint különösen fontos helyszín volt az Euscorpius nem sokszínűségének kialakulásában. A legtöbb fejlődési ág még jóval a jégkorszak előtt kialakult, ám az eljegesedések idején a magas hegyek szolgáltak menedékül számukra. Ennek köszönhető, hogy a ma az Olümposz élő fajok egészen eltérő fejlődési útvonalat jártak be, más időpontban és helyen jöttek létre, de ma végül mégis egy helyen kötöttek ki.
Az Euscorpius nembe tartozó európai fajok az emberre nézve abszolút veszélytelenek, ráadásul nagyon ritkán is szúrnak. A kontinensünkön csak néhány, a mérge miatt veszélyesebbnek számító skorpió él, amelyek mind a Buthidae család tagjai, ám meleg égövi rokonaikkal szemben Európában gyengébb mérgűek, és a hivatalos adatok alapján sosem okoztak halálesetet. Kontinensünkön több mint 30 skorpiófaj él.
Ezért énekelnek télen is a madarak
Amíg az állatvilág nagy része a télre készülődik, egyes fajok már a tavaszra gyakorolnak.
Fák tetején élnek ezek a furcsa kenguruk
Ismert rokonaikkal ellentétben nem jók az ugrálásban, azonban a mászásban annál inkább.
Szárnyas ragadozók érkeztek hozzánk téli vendégségbe
A nagy őrgébics a magasból csap le prédájára, amelyet aztán tövisekre, tüskés ágakra szúr.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
