Szépen fejlődik a szegedi törpe víziló

Szőke István állatorvos szerint szépen fejlődik a Szegedi Vadasparkban április 9-én világra jött törpe víziló – számol be az MTI. A borjú születése óta megduplázta súlyát.

Az egyed első állatorvosi vizsgálatát április 24-én végezték el, az eseményt élőben közvetítették.

A szakember a vizsgálatot követően elmondta, a hím bő két hét alatt 5-7 kilóról 12,5 kilósra nőtt, egészséges, és már kifejezetten erős.

Megfogni is csak egy törülköző segítségével tudták, részben azért, mert bőre védelme érdekében egy különleges, olajos nedvet választ ki, amely az élősködőktől is megóvja.

Veprik Róbert igazgató közölte, Tigi és Chippo, a két törpe víziló 2008-ban állt párba a Szegedi Vadasparkban, miután az állatkert csatlakozott az európai fajmentő tenyészprogamhoz. Tigi első utódját 2011-ben hozta világra, április elején pedig negyedik borjújának adott életet.

A fajmentő programot vezető Bázeli Állatkert a borjú féléves kora körül ad ajánlatot arra, hogy a genetikai sokféleség megőrzése érdekében melyik európai intézmény lenne ideális a hím elhelyezésére. Ezt követően várhatóan másfél éves koráig gondozzák majd Szegeden a borjút. Azért, hogy a legnagyobb nyugalmat biztosítsák az anya és kicsinye számára, jelenleg csak az apa látható a kifutóban, de ahogy lehetséges, a látogatók a borjút is megtekinthetik majd a vízilóház ablakán keresztül.

A törpe víziló neve ellenére nem számít kisméretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek, kevésbé kötődnek a vízhez, mint a nílusi vízilovak. Ennek ellenére még mindig sokkal inkább alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, mint az összes többi párosujjú patás- Fülükben és orrlyukaikban például erős, izmos szelepek vannak, melyek lehetővé teszik a víz alá merülést.

A törpe vízilovat viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel, sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról tanúskodnak az élménybeszámolók, illetve a maradványok. A faj nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, veszély esetén pedig inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül.

A kifejlett állat vízinövényeket, gyökereket, gumókat, lepotyogott gyümölcsöket fogyaszt, jellemzően alkonyatkor indul táplálkozni. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.

Élettartamuk fogságban 30-55 év, de feltehetően a vadonban nem élnek ilyen sokáig. Három-ötéves koruk között válnak ivaréretté, a nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm, születése után mindjárt föláll, és kéthetesen már tud úszni.

Jelenleg élőhelyének pusztulása és az orrvadászat miatt veszélyeztetett fajnak számít, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Európai állatkertekben 125 egyedet gondoznak az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.