Az ámbra volt a cet végzete
2023-ban La Palma szigetén partra vetődött ámbrás cet vizsgálata alapján az állat belét elzáró ámbra miatt pusztult el.
A parfümipar számára hasznos ámbra rendkívül drága, sokan viszont nem tudják, hogy ez az ámbrás cet belében termelődő viaszszerű anyag. 2023 májusában La Palma szigetén partra vetődött egy ámbrás cet (Physeter macrocephalus) teteme, amelyet a helyi egyetem szakemberei megvizsgáltak, és egy 9,5 kilós ámbratömböt emeltek ki az állat beléből.
A tetem további részletes vizsgálatairól nemrégiben számoltak be a Frontiers in Veterinary Science folyóiratban, ebből kiderült, hogy a beleket elzáró ámbrának főszerep juthatott az állat pusztulásában.
Az ámbra keletkezése helyén még igen büdös, ám ha a szabadba jut, egy idő után olyan kémiai átalakulások zajlanak benne, amelyektől sokak számára vonzó illatúvá válik. Épp ezért már az ókor óta gyűjtik a partokra kisodródó, a víznél könnyebb ámbratömböket az emberek, ritkaságuk miatt e tömbök rendkívül drágák.
A bálnavadászat hőskorában, amikor a hájrétegük miatt vadászták e fenséges tengeri emlősöket, az ámbra szerencsés ajándék volt, amelynek értéke jelentősen megnövelte az egyes hajók legénységének zsákmányból kapott bevételét. Emiatt minden ámbrás cetet felboncoltak a hajókon, hátha találnak a beleikben ámbrát, de csak egy részükben (átlag egy százalékukban, elsöprő többségben hímekben) volt. Mivel korábban kimondottan ezen drága anyag miatt is vadászták az állatokat, ma a világ számos országában az ámbra birtoklása és kereskedelme is tiltott a bálnák védelme érdekében.
Máig nem egészen értjük, miként alakul ki, de egyes elképzelések szerint a viaszos anyag a bálna beleit védi az elfogyasztott tintahalak emészthetetlen szépiacsontjai okozta sérülésektől. Az sem világos még, hogy van-e az egészséges állatokban ámbra, vagy pusztán a betegek belében áll össze csomókká.
Herman Melville a Moby Dickben még azt írta: „Ki gondolná, hogy a finom hölgyek és urak olyan anyaggal pompáznak, amely egy beteg bálna dicstelen bárzsingjában található! Mégis így van. Némelyek szerint a szürke ámbra oka, mások szerint következménye a bálna gyomorbajának.” (Szász Imre fordítása.) Amíg az ámbra csomója viszonylag kicsiny, a bálna képes természetes úton megszabadulni tőle, időnként azonban túl nagyra nő, és az állat pusztulását okozhatja.
A Kanári-szigeteken az elmúlt évtizedekben partra sodródott ceteket rendre megvizsgálták az egyetem szakemberei, köztük mintegy 50 ámbrás cetet is. Ennek az az oka, hogy a szigetek környezetében gyanúsan sok a partra vetődés, amelyek mögött emberi okokat sejtettek, és ezt igyekeztek tisztázni a boncolások során.
A vizsgálatok feltárták, hogy az állat emésztőszervi eredetű szisztémás (a teljes testet érintő) baktériumfertőzésben szenvedett, amely az ámbra akadálya miatt kialakult toxikus vastagbéltágulat eredménye lehetett. Az állat gyakorlatilag az ámbra miatti bélproblémájából adódó szepszis áldozata lett.