Lenyűgöző fotókon a hoodoo-k tündérországa
Az Egyesült Államok egyik legszebb nemzeti parkjaként számon tartott Bryce Canyon valójában nem egy folyó által vájt kanyon, hanem a zuhogó eső, az olvadó hó és a téli fagy eróziós munkája faragta ki a puha homokkőből a patkó alakú természetes amfiteátrumba rendeződött több ezer hoodoo-t, sziklatűt, sziklaoszlopot és sziklaívet.
Az Utah állam déli részén található parkot Ebeneezer Bryce mormon telepesről nevezték el, aki az 1870-es években itt telepedett le. Egy helyi legenda szerint tőle származik az a mondat, amit a parkról mesélő cowboyok ma is gyakran idéznek: „pokoli hely, ha eltéved egy tehened”. Ugyanis a marháit legeltető Bryce állatai elkóboroltak és komoly erőpróba volt megtalálni azokat a sivatagi hőségben a több ezer, tíz emelet magas sziklatorony között.
Angka-ku-wass-a-wits
Ez az egyik legérdekesebb név a sok közül amivel illették ezt a különleges tájat. Jelentése a Paiute indián nyelvben „vörösre festett arcok”. A déli Paiute indiánok legendája szerint ezek a kőpillérek az ő kővé vált őseik.
Coyote isten varázslata
Az ősi indián legenda szerint a „megtévedt földlakók” nem vigyáztak erre a törékeny földre, megették az összes fenyőmagot, kiitták a folyók, patakok vizét és ezzel magukra haragították az állatokat. Az állatok panaszát meghallgatta Coyote Isten és meghívta az embereket egy ünnepségre. Az emberek elfogadták a trükkös istenség meghívását és élvezettel lakomáztak, mit sem sejtve, hogy mi vár rájuk. Coyote Isten megbűvölte és egy varázslattal hoodoo-kká változtatta őket.
De mi is az a hoodoo?!
Hívják még tündérkéménynek, sátorsziklának vagy földi piramisnak. Ezek a magas, karcsú és hihetetlen formájú kőtornyok általában kiszáradt vízgyűjtő medence alján vagy sivatagos területen alakulnak ki, ahol a puha, könnyen erodálódó kőzetréteg (sárkő, tufa, puha homokkő) felett egy keményebb kőzetréteg található, mint például a bazalt, mészkő vagy kemény homokkő.
90 millió évvel ezelőtti őstengerből rakódtak le a vidék legrégebbi kőzetei, melyek ma már teljesen láthatatlanok.
55-40 millió évvel ezelőtt a mai Utah vidéke egy kiterjedt ősi tórendszer része volt, egy hegyekkel körülölelt medence, tele vízzel. Évmilliókon keresztül a folyók különböző üledékeket – többnyire oldott mészkövet – szállítottak ide és rakták le nagy tavakban.
20 millió évvel ezelőtt hatalmas tektonikus mozgások kezdődtek és a Colorado-fennsík több mint 3000 méterrel megemelkedett. A tavak kiszáradtak és a korábban lerakódott üledékkeverékek iszapos mészkővé váltak.
Az elkövetkező évmilliók során a csapadékvíz és a fagy eróziós munkája kezdte el létrehozni a keskeny falú sziklákból a hoodoo-kat. Nyári napokon a hőmérő higanyszála akár 40 fokig is kúszhat, míg télen gyakran borítja hó tündérország hoodoo-it. Évente több mint 200 fagyás-olvadási ciklust is észlelnek. Télen, napközben az olvadó hó víz formájában beszivárog a repedésekbe, majd éjszaka megfagy, tágul és fokozatosan növeli a repedéseket.
Először lyukak, ún. ablakok jönnek létre, de az erózió folyamatos és az ablakok mérete egyre nagyobb lesz, végül a tetejük beomlik és önálló oszlopok maradnak a helyén. Az eső tovább formázza ezeket a képződményeket és a mészkőoszlopokat elképesztő formájú tornyokká, ún. hoodoo-kká faragja.
A hoodoo szó eredetét továbbra is titok övezi, ami viszont biztos, hogy egy dél Paiute indián szóhoz kapcsolható és ohh doo-nak ejtik, mely ijesztő, félelmetes jelentésű. A telihold fényében a hoodoo-k egy valóságos kő-tű-erdőben elevenednek meg, újra életre kelnek és elmondhatják az üzenetüket: „Úgy élj és lépj, hogy vigyázz erre a földre!”
Változatos méretek, formák és színek
A hoodoo-k az embermagasságtól a több 10 emeletes épület magasságig változnak. Mintázatuk a felépítő lágyabb és keményebb kőzetek rétegződésétől függően rendkívül változatos. A színpalettában közel 60 féle színt különböztethetünk meg, melyeket az egyes kőzettípusokban lerakódott ásványok határoznak meg.
Több ezer éves szálkásfenyők
A simatűjű/nyugati szálkásfenyő (Pinus longaeva) a Bryce Canyon őshonos növénye, California, Nevada és Utah államban található. Földünk legöregebb élő példánya a 4765 éves Matuzsálem fának elkeresztelt szálkásfenyő a kelet-kaliforniai White Mountains-ben található, közel 1000 évvel idősebb, mint bármely más ma élő szálkásfenyő.
A fák érdekessége, hogy gyakran részenként pusztulnak el. Ahogy a gyökerek szabaddá válnak, kiszáradnak és elhalnak. A fának csak a gyökerekhez közvetlenül kapcsolódó része pusztul el, a fa többi része tovább él. Ez az egyik oka a fák torz megjelenésének.
Csillagtakaró
A több mint 2000 méter tengerszint feletti magasság, a tiszta száraz levegő, szinte zéró légszennyezettség együttesen a Föld egyik legsötétebb helyévé változtatja éjjel a Bryce Canyon vidékét. A tökéletes sötétségű égbolton több ezer csillag gyullad ki. Holdmentes éjszakákon a Tejút egy hatalmas ezüstös szivárványhoz hasonlít. A Vénusz és a Jupiter fénye olyan erős, hogy a hoodook-nak árnyéka lesz az éj sötétségében, még misztikusabbá varázsolva a tájat.
Írta és fényképezte: Gáspár Kata
Tonnányi halat mentettek ki a Tisza árteréből
A halak visszakerültek a Tiszába.
Meglepő módszerekkel élik túl az állatok a telet
Egyesek elbújnak, mások összedolgoznak, de vannak, akik inkább hagyják az egészet.
A magyar mérgeskígyó nyomába eredtünk
Egy Škoda Kodiaqkal kísértük el Halpern Bálint herpetológust, aki ritka kígyónk megóvásán dolgozik.
Az etióp farkas néha méhecskének érzi magát
Az etióp farkas ragadozó, a szürke farkas rokona, ám kimondottan szereti a nektárt.
Csapadékos időkben több a válás
Legalábbis a madaraknál: hasonló összefüggést találtak az extra száraz időszakok esetében is a Seychelle-szigeteki poszáta esetében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
