Újabb idegenhonos halfajt találtak a Balatonban

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. a közelmúltban két, egymástól független tokfogásról is tudomást szerzett a Balaton középső medencéjében. Előbb április 19-én Révfülöpön Németh Zsolt, majd egy nappal később Balatonlellén Janka János fogott ki egy-egy tokot.

A horgászok nem tudták pontosan beazonosítani a fajt, ezért a példányokat visszaengedték. Attól tartottak, hogy védett vágó tok vagy a nem fogható státuszba tartozó kecsege akadt horgukra.

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. most külön cikkben foglalta össze az azonosításhoz szükséges információkat. Sajnos alulnézeti fotó nem állt rendelkezésre az érintett állatokról, így a beazonosítást segítő egyes jellegzetességek – így a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai sajátosságai – nem voltak vizsgálhatóak.

A képeket megmutatták három halbiológusnak, valamint egy toktenyésztéssel foglalkozó szakembernek.

Az egybehangzó vélemény alapján mindkét hal lénai, azaz szibériai tok (Acipenser baerii) volt.

A faj eredetileg Oroszországban, Kazahsztánban, Mongóliában és Kínában őshonos, a Balatonban idegennek tekinthető. Ellentmondásos módon őshazájában a halászat és az élőhelyek pusztulása miatt hatalmas veszélyben van, miközben a halgazdaságokban igen gyakori.

A szibériai tokot előszeretettel tenyésztik étkezési célokra, több hazai horgásztóban is jelen van, balatoni felbukkanása azonban nem kívánatos. Ezen víztömegben egyébként sem ismert őshonos tokféle. A Sión keresztül egy hajóval együtt ugyan elvileg „felzsilipelhetne” dunai eredetű kecsege, de a Sió felső folyásáról sem ismert ez a faj.

A balatoni lénai tokok valószínűleg a vízgyűjtőn lévő halgazdálkodási létesítményekből szöktek meg. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. arra kéri a horgászokat, hogy amennyiben lénai tokot fognak, ne engedjék vissza a tóba.

A pontos beazonosítás érdekében fontos a halat alulról, a száj környékén is lefotózni. A szakkönyvek alapján

• a kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat,
• a vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai ezzel szemben simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat,
• míg a lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai ugyan simák, de hátrasimítva elérik a felső ajkat.

A Balatonban már így is ismert több idegenhonos faj, amely bizony komoly problémát okoz a helyi élővilágban. Ezek közé tartozik az ezüstkárász, a kínai razbóra és a naphal.