A mérettől függ a mézevő madár dala

A madárdal másképp szól attól függően, milyen környezetben él az adott állat, de egyéb tényezők is befolyásolják.

A madarak énekének legfontosabb meghatározója a környezet, amiben él a madár. Más dallal kell megszólaljon egy sűrű erdőben élő, vagy épp egy nyílt pusztaságban lakó madár azon könnyen érthető okból, hogy az eltérő környezetben más-más hangok terjednek jobban. Egy erdei környezet például a mélyebb hangú éneknek kedvez, mert a sűrű növényzetben a mély hangok távolabbra terjednek. Az erdei madarak emellett lassabban is énekelnek, mert így tudják megakadályozni a lombok közti visszhangok kialakulását.
A második legfontosabb tényező, ami befolyásolja a dalukat, az a testméret, annak köszönhetően, hogy más testmérethez más méretű légutak és hangképző szervek járnak. Emellett a csőr is befolyásolja a dalt, mivel a csőr és a nyelv is hozzájárul a hangképző szerv mozgásához és a hangok modulációjához. Mivel azonban a testalkat millióféle más dologgal is összefügg, ezért nehezebb ezt a fajta kapcsolatot kimutatni a madár énekével.

Egy ausztrál kutatócsoport tárta fel a mézevő madarak (Meliphagidae család) éneke, környezete és testalkata közti összefüggéseket; e madárcsoport Ausztrália és Óceánia lakója. A mézevő madarak sokszínű társaság, a nevüket onnan kapták, hogy a legtöbben a virágok nektárját fogyasztják, az egyes fajaik csak bizonyos növényekét – vannak köztük rovarevők is.
E madarak közt van 1 dekás és van 35 dekás is, a nedvesebb klímán élő fajok általában nagyobb méretűek, mint a szárazabb helyek lakói. A csőreik a rövid, rovarevő csőrtől terjednek a hosszú, hajlott nektárevő csőrig, így ez a tényező szintén igen változatos. A szakemberek a mézevőfélék 163 fajának esetében vizsgálták meg az összefüggéseket az élőhely, a testméret, a csőr alakja, és a madarak éneke közt.

A csőr alakja és az ének közti összefüggést nem sikerült találni, ahogy a környezeti hatások terén nem sok konkrét összefüggést mutattak ki a szakemberek. Azonban a madarak testmérete és a dal közt szoros, egyértelmű kapcsolatot találtak, a kisebbek magasabb hangon daloltak. A nagy termetű fajok nemcsak mélyebb hangon, de lassabban is énekeltek, ami a kutatók szerint azzal függ össze, hogy egy nagyobb madár tüdőkapacitása nagyobb, e madarak lassabban és kevesebbszer vesznek levegőt és lassabban fújják ki azt.
A szakértők azt is megjegyezték, hogy a melegebb éghajlatú jövőben átalakulhat a madárének is. Részint azért, mert a nagyobb termetű fajok megritkulnak, részint pedig azért, mert az egyes fajok egyedei válnak kisebb termetűvé, ami azzal jár, hogy a fajra jellemző ének is megváltozik. Általánosságban arra számíthatunk, hogy a magasabb hangon megszólaló madárdal lesz gyakoribb a jövőben.