Élethosszig károsítja a zaj a kismadarakat
Már a tojásba is behallatszik az a környezeti zaj, amellyel például az utak forgalma miatt folyamatosan szembesülnek a madarak.
A fényszennyezés fogalmát lassanként megismeri a világ, ám kevésbé köztudott, hogy a zajok is szennyezik a környezetet. Mi, emberek olyan szinten hozzászoktunk a minket folyamatosan körbevevő hangrengeteghez, hogy észre sem vesszük – azonban a szervezet így is reagál rá. Nincs ez másképp az élővilág más tagjai körében sem. Évtizedek óta tudjuk, hogy a városlakó madarak éneke eltér ugyanazon fajok vidéki tagjainak énekétől, de talán ismertebb a tengeri élővilágra, pl. cetekre kifejtett hatás.
Egy újonnan, a Science hasábjain közzé tett kutatási eredményben arról számolt be egy ausztrál vezetésű nemzetközi kutatócsoport, hogy a madarakat már a tojásban, embrióként és frissen kikelt fiókaként is károsítja a környezeti zaj.
A kutatók zebrapintyekkel végeztek vizsgálatokat, és arra jutottak, hogy a zajban felnövekvő madarak visszamaradtak a fejlődésben, és élethosszig tartó hátrányokat szenvedtek el. Az eddig is világos volt, hogy a madarak párválasztását hátráltatja a zaj, és azt is tudtuk, hogy így a fiókákkal is nehezebben kommunikálnak a madárszülők, ám eddig nem volt ismert, hogy ez a zaj közvetlen hatásához köthető-e.
A kutatók röpdékben tartott zebrapintyek egy részének tojásait 5 napon át kivették a fészekből és elkülönítve, éjjelente néhány órára közlekedési hangnak tették ki. A zaj nem voltak hangos, 65 decibeles, ami megfeleltethető a városi közlekedés zajának. A tojások másik részének a zebrapinty énekét játszották le, a harmadik részüket csöndben tartották, később összevetették, mi lett a tojások sorsa.
A közlekedési zajban tartottak közül 12 százalékkal kevesebb tojás kelt ki, mint a csöndben hagyottakból, ráadásul a normálissal ellentétben főként a nagy méretű tojásokat károsította a zaj (általában a kisebbeknél fordul elő, hogy nem kelnek ki a fiókák). Később a zajt kapott madarak lassabban növekedtek, kisebb volt a vörösvérsejt-számuk, és kromoszómakárosodást is találtak náluk, ami a sejteket érintő stresszre utal. Emellett, miután felnőttek, fele annyi fiókájuk lett, mint a madárdalt hallgató fajtársaiknak.
Nem világos még, hogy miképp károsítja a zaj a kismadarakat. Az agyuk hallásért felelős régiói a hormonális irányításban is szerepet játszanak, fontosak az érzelmi és tanulási folyamatokban, de úgy tűnik, talán a növekedésre is hatással vannak.
Nem elhanyagolható annak az esélye, hogy ránk emberekre hasonló hatása lehet a zajnak. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az újszülöttek a kórházban zajos környezetben vannak, az inkubátorok is hangosak. Érdemes lenne arra is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy a kismamák és babáik sokkal csendesebb környezetben éljenek. Fontos volna mielőbb megérteni e kapcsolatokat, és megfelelően csökkenteni a körülöttünk lévő zajokat.