A szabad természet búvárával is megesik néha, hogy szerencsejátékot űz
„A szabad természet búvárával is megesik néha, hogy szerencsejátékot űz... Engem régóta űz ilyenféle bírásvágy, fölfedezői törekvés az első magyar zsinórféregnek… a megtalálására.” Ezzel a gondolattal vágott neki felfedező útjának, Gelei József székely természettudós, majd 1928 nyarán megtalálta a Balatonban az első hazai zsinórférget.
Gelei után még 1943-ban Kesselyák a Tiszában talált példányokat. Azóta viszont hallgat a szakirodalom: a hazai fajlistákból rendszeresen hiányoznak a zsinórférgek, pedig szó sincs arról, hogy eltűntek volna.
Csupán annyira rejtett életmódot folytatnak, hogy azóta közel 80 évig senki sem látta őket Magyarországon.
A tankönyvekben bár időnként szerepel ez az állatcsoport, de csak 100 éves rajzok jelenítik meg őket és talán ezért sem vett létezésükről tudomást a közvélemény.
Régóta szerettem volna lefilmezni ezt az állatot. De nem volt hozzá sok fogódzóm. 2022 nyarán még arról beszélgettem a témavezetőmmel, hogy de jó lenne megtalálni, így hát folytattam a „szerencsejátékot”, gyűjtöttem a Dunából annyi mintát amennyit csak tudtam. De sehol semmi, pedig jó lett volna, mert épp egy tihanyi konferenciára készültem, amin szívesen bemutattam volna a zsinórférgeket. De még mindig semmi.
Végül aztán a konferencia után pár héttel megtaláltam őket a Dunában, sőt még a Naplás-tóban és a
Csömöri patakban is. A leghatékonyabb gyűjtési módszer az volt, ha sok, vízbe lógó növényi
gyökeret szedtem össze egy befőttesüvegbe, majd vártam pár órát mire az alig 1 cm hosszú
sárgás-rózsaszínes állatok feljöttek a víz tetejére több oxigén reményében.
A természetben a zsinórférgek a fáknak a vízbe lógó gyökerei közt vadászgatnak az árvaszúnyog
lárvákra és más gerinctelenekre. A vadászathoz inkább „szaglásukat” használják, semmint
látásukat, és áldozatukat percek alatt képesek fellelni a környezetükben.
A zsinórférgek ragadozását természetesen meg is örökítettem.
A felvételen látszik, hogy a zsinórvégek rendelkeznek egy hirtelen kiölthető „ormánnyal”.
Ezzel ragadják meg áldozatukat, de van még egy másik titkos fegyverük is. Egy parányi kiölthető szurony, amivel megmérgezik a zsákmányukat. Az árvaszúnyog lárvák pár perc leforgása alatt teljesen lebénulnak a zsinórféreg szúrásától.
Forrás:
Gelei, J., 1929. A Balatoni élővilág néhány különlegessége. Állattani közlemények.
Kesselyák, A. (1943) Telepes hydroidpolyp a Tiszából. (Stockbildende Hydroidpolyp aus der Tisza.) Állattani Közlemények 40: 1–14.
Írta: Becz Álmos, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport
A vándormadarakkal stopposok is utaznak
A madarak évszakos, hosszú távú vándorútjai kiváló lehetőséget biztosítanak a beléjük csimpaszkodva utazó kullancsok terjeszkedéséhez.
A nők utáni kémkedésre használják a vadkamerákat Indiában
A természetvédelmi vizsgálatok ma már gyakran alapulnak az erdőkbe kihelyezett vadkamerák felvételein, így zavarás nélkül lehet vizsgálni egy terület állatait, azonban még ezzel is vissza lehet élni.
Szemtelen varjak kergetik a sasokat az Alföldön
Hiába kisebbek, gond nélkül elüldözik a termetes ragadozó madarakat.
Ritka ragadozó madár tűnt fel az Alföldön
Valószínűleg az Északi-középhegységből, vagy az Erdélyi-szigethegységből érkezhetett.
A lopakodás nagymestere végveszélyben: így védik hazánk vadmacskáit
A faj állománya csökkenőben van az erdők feldarabolódása, a házi macskákkal történő keveredés, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, valamint a kivadult macskák által terjesztett betegségek miatt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
