A kiskakasok többet játszanak, mint a kisjércék

Svéd kutatók vizsgálták meg, hogy a kistyúkok miként játszanak, ehhez 6-53 napos koruk közt végeztek rendszeres megfigyeléseket, az eredményeket a Frontiers in Ethology folyóiratban tették közzé.

A vizsgálatok során frissen kikelt csibék fejlődését követték nyomon heteken keresztül. A madarak a napjuk jó részét kényelmes neveldében tölthették társaikkal, majd hetente néhány alkalommal néhányukat átrakták egy „csibejátszótérre”, ahol szorosan követték a kutatók a tevékenységeiket.

Összesen 12 különféle játékos viselkedést, játékmódot lehetett megkülönböztetni. Ezek egy része mozgáshoz kapcsolt játék volt, mint például a hempergés vagy a szárnyakkal csapkodás. A tárgyakkal játszás során kergettek egy tárgyat, vagy épp csipkedték azt, cipelték (pl. a kutatók által adott játék kukacokat). A társas játék során ütögették egymást, ugráltak.

A három játéktípus közt a mozgáshoz kapcsolt volt a legritkább, ám ezt mindkét nem egyformán űzte. A tárgyakkal való játék a leggyakoribb, ezt és a társas játékot a hímek többször űzték. A csibék életkorától is függött a játék: a kis jércék 36 naposan, a kiskakasok 43 naposan játszottak a legtöbbet. Ezt követően a játékosság fokozatosan visszaesett.

A házi tyúkok közvetlen leszármazottai a bankivatyúknak vagy vörös dzsungeltyúknak (Gallus gallus), és hozzá hasonlóan igen erősen különbözik a nőstény és a hím állat. A dzsungeltyúk kakasok védelmezik a tojókat és élelemmel is ellátják őket.

A kutatás feltárta, hogy a két nem játéka közti eltérések leginkább amiatt létezhetnek, mivel felnőtt korukra a játék során edzett képességeikre lesz jobban szükségük. Vagyis a kiskakasok, úgy tűnik, azt gyakorolják csibeként, amit majd felnőtt kakasként a hétköznapjaikban tenniük kell.

Mivel a kakasok védik a területet (és vele a tojóikat is), logikus, hogy ők játszanak más csibékkel, a későbbi társas viszony eseményeit imitálva. A kutatók nem zárták ki azt sem, hogy egész egyszerűen az agyfejlődés mellékhatása a játékosság.