Mennyire veszélyes az inváziós tigrisszúnyog?
Garamszegi László Zsolt biológus válaszolt néhány, az ázsiai tigrisszúnyoggal kapcsolatos fontos kérdésre.
Garamszegi László Zsolt biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, a Szúnyogmonitor program vezető kutatója adott interjút a HUN-REN portáljának. A beszélgetés témája a hazánkban megjelent, idegenhonos ázsiai tigrisszúnyog volt.
A Szúnyogmonitor 2019 óta működik, az oldalon a lakosság küldhet be adatokat, így segítve a kutatókat a három idegenhonos szúnyogfaj – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – felderítésében. A szakértők emellett példányokat is begyűjtenek, és genetikai vizsgálatokkal is keresik a rovarok által hordozott potenciális kórokozókat.
Az adatoknak köszönhetően a csapat már egy országos szúnyogtérképet is össze tudott állítani. „Ezen nagyon jól látszik, hogy a délnyugati területen a tigrisszúnyog határozottan jelen van, az északkeleti országrészben viszont kicsi a felbukkanásának valószínűsége az ott uralkodó, számukra kevésbé ideális környezeti tényezők miatt. A másik két faj elterjedése szempontjából viszont nem lehet ilyen tájegységeket elkülöníteni az előfordulási gyakoriságuk kapcsán” – nyilatkozta Garamszegi László Zsolt.
A szórtabb megjelenés hátterében az állhat, hogy a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog állományai még terjedőben vannak, az éves elterjedési mintázatok még drasztikusabban változnak. „Ráadásul úgy néz ki, hogy a két faj verseng is egymással, mert amíg öt évvel ezelőtt a japán bozótszúnyogról érkezett több bejelentés, mostanában a koreai szúnyogból van több” – tette hozzá a kutató.
Noha az inváziós fajok veszélyes kórokozókat hordozhatnak, Garamszegi László Zsoltnak nincs tudomása arról, hogy az idegen rovarok fertőznének. „Évente több ezer inváziós egyedet fogunk be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végzünk rajtuk.
Eddig még egyetlen példányban sem találtuk meg például a nyugat-nílusi láz vírusát, míg az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször azonosítottuk e kórokozót.
Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért” – emelte ki a szakértő.
Továbbra is szükség van a monitorozásra
Ahhoz, hogy az idegen szúnyogok elkezdjék terjeszteni a nyugat-nílusi lázat, elsőként fertőzött madarat kellene megcsípniük. A tigrisszúnyog ugyanakkor többnyire emlősöket vesz célba, így kicsi az esély erre.
Noha a kockázat nem magas, folyamatos monitorozásra van szükség.
Elképzelhető, hogy az inváziós szúnyogok olyan kórokozók terjesztésében játszhatnak majd úttörő szerepet, amelyek még nincsenek bent Magyarországon, és amelyek terjesztésére az endemikus szúnyogfajok nem fogékonyak.
„Manapság turisztikai tevékenységeink során könnyen behurcolhatunk olyan kórokozókat, mint a dengue-, a chikungunya- vagy a Zika-vírus, amelyeknek potenciális terjesztői a tigrisszúnyogok. A kérdés az, hogy a behurcolt esetekből mikor indulnak el fertőzési körök az inváziós szúnyogok közvetítésével az itthoni környezetben” – mondta Garamszegi László Zsolt.
A szakértő szerint az enyhe tél önmagában még nem eredményez erős szúnyogszezont, az előrejelzés pedig nem egyszerű. „Az viszont érdekes, hogy a Szúnyogmonitor programban idén már januárban kaptunk bejelentést tigrisszúnyogról, míg főszezonjuk eddig a késő nyár-kora ősz környékére esett” – nyilatkozta.
Ami a védekezést illeti: a kutató szerint fontos, hogy a tigrisszúnyogok nem kötődnek nagy vízfelülethez, ehelyett a ház körüli edényekben, hulladékban, játékokban felgyűlt esővízben szaporodnak. „A leghatékonyabb védekezés, ha ezeket a potenciális tenyészhelyeket megszüntetjük, ugyanakkor ma már a kereskedelemben is kaphatók hatékony biológiai alapú irtószerek. A napnyugta környékén jellemző szervezett szúnyogirtás egyébként az inváziós szúnyogok ellen nem hatékony, mivel egész nap aktívak” – emelte ki.