Halottnak tetteti magát és vérzik a kockás sikló, ha veszélyben van
A ragadozók elleni védekezési stratégia különös eseteit figyelték meg kockás siklóknál.
Számtalan állat védekezik úgy, hogy halottnak tetteti magát, a kockás sikló (Natrix tessellata) viszont tovább ment a Belgrádi Egyetem kutatóinak megfigyelései alapján.
A siklók képesek voltak a tetszhalott állapot mellett a szájukból vért kibocsátani, illetve látványosan megszabadulni az ürüléküktől is, hogy ezzel is fokozzák az állapotuk valódi pusztulást idéző látványát.
Számtalan ragadozó elkerüli az elpusztult állatokat, a tetemekben lévő paraziták, fertőzések miatt, ezek ellen igen hatékony védekezési mód az, ha a potenciális zsákmányállat látványos tetszhalottá válik kis időre. A szerb kutatók egy kockás siklókban bővelkedő szigeten, az észak-macedóniai Preszpa-tavon lévő Golem Grad területén fogták be a vizsgált állatokat.
Összesen 263 siklót csíptek el, és a ragadozók hezitáló viselkedését utánozva tesztelték, miként reagál az állat. E szigeten a madarak jelentik a fő veszélyforrást a kockás siklókra nézve, ezért a madarakat utánozva a kígyók testének középső részét fogták meg, majd lerakták őket.
Ezt követően kiléptek az állat látóteréből, és figyelték, hogy az összetojja-e magát, összekeni-e magát az ürülékével, vagy speciális, rendkívül büdös, kimondottan elrettentő céllal készülő váladékával, amit kígyópézsmaként emlegetnek. (A valódi pézsmához, amit egy szarvasfaj a prosztatájában választ ki, ennek nincs köze.)
Támadás esetén a kockás sikló komplex színi előadást produkál: vergődik, testét dobálva sziszeg, s közben bekeni magát – és valószínűleg a ragadozóját is – ürülékével és kígyópézsmával, majd a fináléban halottnak tetteti magát és tátott szájából kidugja a nyelvét, és a száját saját vérével tölti meg.
A megfigyelt egyedek mintegy fele kente össze magát büdös váladékával vagy ürülékével, és mintegy 10 százalékuk eregetett vért a szájából. Voltak olyan egyedek is, amelyek e komplex színjáték nélkül, simán csak halottnak tettették magukat, de amelyek minden trükköt bevetettek, ezt rövidebb ideig tartó tetszhalállal együtt tették.
Érdemes megjegyezni, hogy a tetszhalál ez esetben a kígyó számára (és más, ezzel operáló állat számára is) kockázatot jelent, hisz ekkor mintegy felkínálja magát a ragadozónak, és csak bízhat benne, hogy amannak nincs gusztusa a dögre. Bár a komplex műsort adó siklók csak 2 másodpercet spórolta, ez pont elegendő lehet ahhoz, hogy egy megtévesztett és hezitáló ragadozó elől bevessék magukat a sűrűbe és elmeneküljenek.
Nem a kockás sikló az egyetlen kígyó, amelynek színészi tehetsége van, számtalan faj esetében megfigyelték már a megjátszott halál eseteit, annak különböző komplexitású változataiban.
A kockás sikló hazánkban is elterjedt, védett faj, vízközeli életmódú, természetvédelmi értéke 25000 forint.