Megváltoztatja a sasok viselkedését az ukrajnai háború

Egy friss tanulmány alapján egy sasfaj egyedei megváltoztatták migrációs útvonalukat Ukrajnában – számol be a The Guardian. A jelenség hátterében a háború állhat.

A szakértők GPS-jeladóval ellátott fekete sasok mozgását követték. Az állatok nemcsak nagyobb kerülőutat tettek meg az invázió kezdete óta, hanem a megállóhelyeiken töltött időt is csökkentették, esetenként teljesen el is kerülték azokat.

Emiatt a sebezhető faj egyedeinek többet kellett utazniuk költőhelyükig, és valószínűleg több energiába került számukra a vándorlás.

„Olyan ez, mintha az ember maratont futna, de nem tartana ivószünetet, a végén pedig valaki megkérné, hogy fusson még hét-nyolc mérföldet” – mondta Charlie Russell, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutatók szerint a jelenség késleltetheti a szaporodást.

A szakértők 19 példány mozgását követték nyomon 2022 márciusában és áprilisában, hetekkel a háború kirobbanása után. Az állatok ekkor Ukrajnán keresztül szálltak fehéroroszországi költőhelyük felé, a nőstények görögországi telelőhelyükről, a hímek pedig Kelet-Afrikából érkeztek.

A kutatók az új útvonalakat összehasonlították 20 madár 2018-2021-ben rögzített adataival. Az eredmények alapján a sasok áltagosan nagyjából 85 kilométerrel többet utaztak a konfliktusos időben, az út pedig 55 órával tovább tartott. A háború előtt az állatok 90 százaléka pihent meg Ukrajnában, az invázió alatt viszont csak 32 százalékuk.

A közvetlen útvonaltól való legnagyobb eltérés ott mutatkozott, ahol a legjelentősebb volt a katonai aktivitás. Érdemes hozzátenni, hogy az egyes sasokat más-más mértékben érintette a jelenség, volt olyan példány, amely továbbra is berepült a konfliktuszónákba. Feltételezhető, hogy a kitérők szórványos esetekre, menet közben reagálva történtek – elvégre a madarak nem olvasgatták minden nap a híreket.

Russell úgy véli, hogy eredményeik így is alábecsülhetik a konfliktus hatásait, mivel bizonyos madarak a költési időszak alatt is ki lehetnek téve a stressznek. „Jelenleg nem sokat tehetünk, de fontos, hogy megértsük, milyen stresszhatások érik ezeket a populációkat, hogy egy konfliktus utáni forgatókönyv esetén ne csak a nagyobb feketesas-populációkat támogassuk, illetve segítsük a helyreállásukat, hanem az ökoszisztémák egészét” – tette hozzá.